https://dka.oszk.hu/096900/096988 magyar_grafika_1931_0230_001resz.jpg https://dka.oszk.hu/096900/096988/magyar_grafika_1931_0230_001resz_kiskep.jpg A vízjegyek Vízjegyek digitalizálta Országos Széchényi Könyvtár Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő MEK Egyesület Budapest Magyarország felvéve 2022-09-15 2022-09-15 elérhető 2014-02-14 2014-02-14 Az EPA-ban való regisztrálás dátuma. grafika újságrészlet Magyar Grafika Magyar Grafika [szerk.] Bíró Miklós 11. évf. 7-8. sz. (1930. július-augusztus) időszaki kiadvány OSZK EPA https://epa.oszk.hu/02500/02506/00083/pdf/ Creative Commons Attribution-ShareAlike 4.0 Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Könnyűipar, vegyipar Papíripar és nyomdászat grafika műfaj vízjel tárgyszó/kulcsszó papíripar tárgyszó/kulcsszó 14. század időszak A vízjegy "A papiros feltalálása az emberiség kultúrtörténetének egyik korszakos eseménye. Irásanyagul használt elődjei, a papirusz és a pergamen a szellemi élet fellendülése folytán nem tudták többé a szükségletet fedezni, amaz helyhez kötöttsége, emez drágasága miatt. Az arabok hódításai folytán a 12. században csakhamar Európába is utat nyert a keleten már virágzó papírkészítés, mely abban állott, hogy rongypépet gyűjtöttek egy kádba, azt vízzel hígították és merítő formával, egy szegélyzet nélküli szitával merítették ki belőle a papirost. Az olaszok a merítő forma alkatrészeihez - a függőleges és vízszintes drótokhoz - egy finom, ugyancsak drótból készült ábrát erősítettek kötőszálakkal vagy forrasztással, mely a papírosra lenyomódott s lenyomata a világosság felé tartva, áttetszőén jelent meg. Ez a vízjegy. Használatának kezdete a 13. századba esik. Az eddig talált legrégibb vízjegy 1284-ből valós a fabrianói gyárnak a jegye. A keleten készült papirosokon nem találunk vízjegyet, Európában azonban általánosan használják. Hogy mi indította az olaszokat a vízjegy használatának bevezetésére, arra feleletet ad nekünk Bartolus de Saxoferrato, 14. századi író, aki szerint a vízjegyekkel a gyárat akarták jelezni, ahol a papiros készült. A vízjegy tehát gyárjegy s olyan a rendeltetése, mint a porcellán- vagy ötvösjegyeknek. Minden gyárnak megvolt a jegye, melyet más gyár nem használhatott. Minthogy a törvény tilalma csak egy országra szólott, sokszor megtörtént, hogy új gyár vízjegyül egy már híres külföldi gyárnak a vízjegyét vette át. A jegyet szabadon választották, legtöbbször minden értelmi vonatkozás nélkül, de a későbbi időben, midőn a gyár címereket, betűket használt vízjegyül, a vonatkozások szembeötlők lesznek."(Forrás: Magyar Grafika, 1930. július-augusztus) Lucian, Bernhard: A könyvnyomtató és grafikai művészet https://dka.oszk.hu/095100/095130 JPEG képállomány 4 N JPEG képállomány 2225x2820 300 szürke kevéssé tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Nagy Zsuzsanna