http://dka.oszk.hu/080000/080012 741_868_pix_Oldal_41_kep_0001.jpg http://dka.oszk.hu/080000/080012/741_868_pix_Oldal_41_kep_0001_kiskep.jpg A magyar királyi operaház nézőtere Magyar királyi operaház nézőtere digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2017-03-31 2017-03-31 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet épületrész Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 56. évf. 39. sz. (1909. szeptember 26.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02911/pdf/ Történelem, helytörténet Magyar történelem 1868-1918 Film, színház, előadóművészet Egyéb előadóművészet Építészet, építőipar Épületek Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet grafika műfaj belső épületrész tárgyszó/kulcsszó operaház tárgyszó/kulcsszó neoreneszánsz stílus nézőtér tárgyszó/kulcsszó Budapest földrajzi hely A magyar királyi operaház nézőtere. A Magyar Állami Operaház Magyarország egyetlen nagy létszámú társulattal rendelkező és kimondottan operákra, balettekre szakosodott színháza. Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. A gazdagon díszített belső terek kialakításában neves magyar művészek is közreműködtek, többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan. A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor Ferenc József császár jelenlétében. E díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. Hamarosan művészi válságba került a társulat, ugyanis sem létszámban, sem pedig színvonalban nem volt képes megfelelni a mindennapi színjátszás követelményeinek. Ehhez anyagi problémák is társultak, hiszen a pesti közönség nem volt képes viselni a produkciók költségeit. A helyzet 1888–1891 között változott, amikor az intézmény igazgatója Gustav Mahler volt, az ő nevéhez fűződik a társulat első „aranykora”. Az első világháború kitörése erősen visszavetette a színház fejlődését, az Operaház egy évre be is zárt. A két világháború között művészi szempontból ismét virágzásnak indult, köszönhetően Radnai Miklós és Márkus László igazgatók munkásságának. A második világháborút kisebb sérülésekkel vészelte át, így viszonylag hamar, 1945 márciusában ismét megnyitotta kapuit. 1945 óta az intézmény hivatalos neve Magyar Állami Operaház. 1951-től a közönség igényeinek növekedése miatt az Operaházhoz csatolták a Városi Színházat, amely 1953-tól az Erkel Színház nevet viseli. Az operatársulat mellett a ház ad otthont a Magyar Nemzeti Balettnek is. Az Opera Europa szövetség tagja.(Forrás: Wikipédia) Balogh Rudolf: A magyar királyi operaház http://dka.oszk.hu/080000/080010 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2370x1574 300 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Nagy Zsuzsanna