http://dka.oszk.hu/068900/068923 070.jpg http://dka.oszk.hu/068900/068923/070_kiskep.jpg Kossuth L. mellképe Kossuth L. mellképe Kossuth Lajos (I.) összefoglaló cím tervező Tóth Gyula N digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2015-08-18 2015-08-18 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika arckép Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny03.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Politika, államigazgatás Politikatörténet Történelem, helytörténet Magyar történelem 1791-1867 Történelem, helytörténet Magyar történelem 1868-1918 bélyeg tárgyszó/kulcsszó postabélyeg tárgyszó/kulcsszó portré műfaj politikus tárgyszó/kulcsszó államférfi tárgyszó/kulcsszó államfő tárgyszó/kulcsszó Kossuth Lajos (1802-1894) személynév 1944 időszak Magyarország földrajzi hely 1945 időszak 1946 időszak 1944. KOSSUTH LAJOS (I.) (1802-1894) Halálának 50. évfordulója alkalmából. Mélyny. X-Vj. 12 1/2:12 F. fog. T.: Gönczi (Gebhardt) Tibor (4 fill.), Légrády Sándor (20, 30 fill.) Tóth Gyula (50 fill.) F 1944. márc. 20.-1946. jún. 30. P 5 081 000 fog 786 748 50 f Kossuth L. mellképe 25,- 25,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Kossuth Lajos magyar államférfi. Birtoktalan köznemesi családból származott. Sárospataki jogi tanulmányait követően 1824-ben Pesten ügyvédi diplomát szerzett. 1824-32 között Zemplén vármegyében volt ügyvéd. Az 1832-36. évi országgyűléseken a távollevő főrendek képviselőjeként vett részt és az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője, 1836-37-ben a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztője volt. E lapok "lázító" hangvétele miatt a bécsi udvar nyomására 1837. május 5-én letartóztatták és hűtlenség vádjával négyévi börtönre ítélték, ahonnan 1840 májusában szabadult amnesztiával. 1841 januárban megindította a liberális szellemű Pesti Hírlapot, melyben cikkeivel a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel. Nézetei a konzervatívok, valamint gróf Széchenyi István éles bírálatát váltotta ki, amelyre a Felelet című röpiratban és újságcikkben válaszolt. Kezdeményezésére jött létre a Magyar Kereskedelmi Társaság, melynek irányítója volt. A hazai ipar támogatására létrehozott Védegylet alapító-igazgatója. 1847-ben az ellenzéki párt a Deák Ferenccel közösen szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot fogadta el hivatalos programul. 1847-48-ban Pest vármegye követe és az ellenzék vezére volt az országgyűlésben. 1848 áprilistól szeptemberig a Batthyány-kormány pénzügyminisztereként a javaslatára kibocsátott Kossuth-bankókkal lehetett biztosítani a gazdaság működését. A forradalom fegyveres megvédése érdekében 1848. július 11-iki legendás beszédével elérte, hogy az országgyűlés 200.000 újoncot és 42 millió forintot szavazott meg e célra. Javaslatára megalakult a honvédelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt. 1948. szeptember 24. és október 4. között országos biztosként toborzó úton járt az Alföldön. Október 18-tól a hadsereggel volt. November 1-én nevezte ki Görgey Artúrt a fel-dunai hadsereg fővezérévé. 1849 januárban Debrecenbe tette át székhelyét Alfred Candidus Ferdinand Windischgratz csapatai elől, és onnan irányította a honvédelem szervezését. Áprilisban részt vett a tavaszi hadjáratban. Április 14-én Debrecenben kezdeményezésére az országgyűlés trónfosztottá nyilvánította a Habsburg-Lotharingiai házat, kimondta Magyarország függetlenségét és egyidejűleg megválasztották Magyarország kormányzó-elnökévé. Május 1-én kinevezte a Szemere-kormány tagjait. 1849. augusztus 11-én - az összeomlás után - lemondott és minden hatalmat Görgey Artúrra ruházott át. Augusztus 17-én Törökországba menekült. Először Viddinben és Sumenben élt, majd a török hatóságok - osztrák és orosz nyomásra - 1850 februárban Kiutahiába internálták, amelyet csak 1851 szeptemberben hagyhatott el. 1851 áprilisban alkotmánytervezetet dolgozott ki, majd Londonban és az USA-ban tett előadókörutat, ahol pénzt és fegyvereket gyűjtött egy új magyar szabadságharchoz. 1852-ben Londonban telepedett le, ahonnan 1861-ben Itáliába költözött. 1865-től Turinban - ma Torino - élt. 1859 májusban Magyarország felszabadítása érdekében Klapka Györggyel és gróf Teleki Lászlóval megalakította a Magyar Nemzeti Igazgatóságot. 1867-ben Deák Ferenchez írt nyílt levelében élesen ellenezte a kiegyezést. 1882-ben tiltakozott a magyarországi antiszemita mozgalmak ellen. 1889-ben elveszítette magyar állampolgárságát, melynek kapcsán iratainak kiadásán haláláig dolgozott. Négy és fél évtizedes emigráció után az olaszországi Turinban halt meg. Hazahozatott hamvait 1894. április 1-én temették el Budapesten. (Larousse 1992.2k.524 o., MNL.11k.374 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Légrády Sándor: Szónokló Kossuth http://dka.oszk.hu/068800/068896 JPEG képállomány N JPEG képállomány 633x898 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Kekk Adrienn