http://dka.oszk.hu/068800/068863 010.jpg http://dka.oszk.hu/068800/068863/010_kiskep.jpg F. Joliot-Curie F. Joliot-Curie Arcképek (II.) összefoglaló cím tervező Nagy Zoltán N 1916-1987 metsző Füle Mihály N 1914-2005 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2015-08-26 2015-08-26 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg metszet arckép Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny03.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Fizika, atomfizika Atomfizika, molekuláris fizika Fizika, atomfizika Tudománytörténet bélyeg tárgyszó/kulcsszó postabélyeg tárgyszó/kulcsszó portré műfaj tudós tárgyszó/kulcsszó fizikus tárgyszó/kulcsszó atomfizika tárgyszó/kulcsszó Joliot-Curie, Frédéric (1900-1958) személynév 1960 időszak Magyarország földrajzi hely 1961 időszak 1960. ARCKÉPEK (II.) 25-ös ívekben nyomva. Rézny. (többi érték) 10 3/4 K. fog. XIII-Vj. T.: Gáll Ferenc (1766, 1769, 1771-72) Kékesi László (1765, 1767, 1773) Nagy Zoltán (1762-64, 1768, 1770, 1774-77) Névérték: 60 f PM 300 000 fog. 4 531 11774 1714 60 f F. Joliot-Curie (1900-1958) Á1960. okt. 25.-1961. ápr. 30. 40,- 25,- 1000,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Frédéric Joliot-Curie francia atomfizikus. Eredeti neve Frédéric Joliot. 1923-ban Párizsban szerzett mérnöki oklevelet és a katonai szolgálat után 1925-ben Marie Curie Rádium Intézetébe került preparátorként. A következő évben feleségül vette az ugyanott dolgozó Irene Curie-t (1897-1956) és felvette az ő nevét. Ettől kezdve közösen folytatták kutatásaikat a radioaktív elemek tanulmányozásában. 1934-ben elsőként hoztak létre mesterséges radioaktív izotópokat, melyek a gyógyászatban és az élet sok más területén váltak jelentőssé. Magkémiai laboratóriumot alapított és megépítette Nyugat-Európa első ciklotronját. Az atommaghasadás felfedezése után munkatársaival kimutatta 1939-ben a láncreakció megvalósíthatóságát. H. von Halban és L. Kowarski társaságában szabadalmaztatta a nehézvízmoderátoros, kadmium szabályozórudakkal felszerelt atomreaktort. 1940-ben a kormány segítségével megvásárolta a norvég nehézvíz-készletet, és azt a németek elől Angliába juttatta. Franciaország német megszállása után megakadályozta, hogy a németek felhasználják eredményeit, berendezéseit. Részt vett az ellenállásban, 1942-ben a Francia Kommunista Párt tagja lett. 1946-ban a Francia Atomenergia Bizottság főbiztosává nevezték ki. 1948-ban vezetésével épült meg az első francia atomreaktor. Fontos szerepe volt két nagyatomkutató intézet létrehozásában Orsay-ben és Saclay-ben. 1950-ben fő kezdeményezője volt a stockholmi felhívásnak, amely elítélte az atomenergia háborús felhasználását. 1956-ban - felesége halála után - átvette a Sorbonne magfizikai és radioaktivitás tanszékét és a Rádium Intézet vezetését. 1951-ben a Béke Világtanács elnökévé választották és Lenin-békedíjat kapott. A kémiai Nobel-díjat 1935-ben kapta, megosztva feleségével, Irene Joliot-Curie-vel, az általuk felfedezett "új elemek előállításának radioaktív kémiája területén végzett munkájukért". (Nobel-díjasok Kisl.1985.379 o., MNL.10k.322 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Radnóti Katalin: Marie Curie és a kémia éve http://dka.oszk.hu/081500/081577 JPEG képállomány N JPEG képállomány 736x866 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Kekk Adrienn