<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/068600/068624</URLOfDoc> 
	<Filename>0022.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/068600/068624/0022_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Stilizált "F" és "SCH" betűk</MainTitle>
	<UniformTitle>Stilizált "F" és "SCH" betűk</UniformTitle>
</DKAtitle>
<other_title>
	<OtherTitle>Joseph Haydn és Friedrich Schiller</OtherTitle> 
	<TitleRefinement>összefoglaló cím</TitleRefinement>
</other_title>
<creator> 
	<RoleOfCreator>tervező</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Légrády</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Sándor</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorYears>1906-1987</CreatorYears>
</creator>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2015-06-17</PdateChar>
        <Pdate>2015-06-17</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>beszerezve</Pevent>
        <PdateChar>2012-01-23</PdateChar>
        <Pdate>2012-01-23</Pdate>
        <PdateNote>MEK-be való felvétel időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>bélyeg</NameOfType>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>[szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>[Budapest] : [Szerk.], [2012]</OriginalAttendance>
        <OriginalType>bélyeggyűjtemény</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK MEK</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny05.pdf</URLOfSource>
        <NoteOfSource>A Magyar Posta Zrt. engedélyével.</NoteOfSource>
</source>
<rights>
        <OwnerOfRights>Magyar Posta Zrt.</OwnerOfRights>
        <NoteOfRights>Jogvédett.</NoteOfRights>
</rights>
<topic>
        <Topic>Szolgáltatóipar, belkereskedelem</Topic>
        <Subtopic>Postai szolgáltatások</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Irodalomtörténet, irodalomtudomány</Topic>
        <Subtopic>Világirodalom története</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>bélyeg</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>postabélyeg</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>betűgrafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Schiller, Friedrich (1759-1805)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1959</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Description>1959. JOSEPH HAYDN
ÉS FRIEDRICH SCHILLER
A magyarországi Haydn emlékünnepségek, J. Haydn (1732-1809) halálának
150. és F. Schiller (1759-1805) születésének 200. évfordulója alkalmából.  
70-es ívekben nyomták. 
Mélyny. XIII-Vj. 12 F. fog.
T.: Légrády Sándor 
Névérték: 40 f
Á 1959. szept. 20.-1959. nov. 30.
PM 316 671 fog. 3 426
1685 1621 40 f Stilizált "F" és "SCH" betűk 110,- 40,- 


(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Friedrich Schiller német költő, író. Először teológiai, majd Stuttgartban jogi és orvosi
tanulmányokat folytatott, és 1780-ban katonaorvosként lépett
szolgálatba. Közben írogatott, és 1781-ben már első drámája a
Haramiák is megszületett, melynek mannheimi bemutatóján nagy
sikert aratott, de a mű lázadóan forradalmi szelleme nem tetszett a
würtembergi hercegnek, és megtiltotta neki a további drámaírást.
Miután Schiller a herceg szolgálatában álló katonaorvos volt,
Szászországba szökött és ott folytatta műveiben a zsarnokság és a
társadalmi előítéletek leleplezését. Mannheimben még bemutatták A
genovai Fiesco összeesküvése és az Ármány és szerelem című
darabjait. Drezdában barátságot kötött Christian Gottfried Körnerrel. 1787-ben Weimarban megismerkedett Johann Gottfried Herderrel és Christoph Martin Wielanddal. Még abban az évben
ismerte meg későbbi feleségét, Charlotte von Lengefeldet. 1787-ben készült
történelmi drámája a Don Carlos. 1788-ban találkozott Johann Wolfgang von
Goethe-vel, akinek javaslatára kinevezték a jénai egyetem
professzorává 1789-ben, ahol beköszöntő előadása a történelem kutatásának mélyebb
értelméről szólt és több ilyen tárgyú munkát is írt, amelyekben kifejtette idealista történelemfelfogását. 1795-ben megindította a Horen című folyóiratát, melyhez
megnyerte Goethét munkatársnak. A lapot sokan támadták, melyekre válaszul a
Xéniák születtek. 1800-ban a Stuart Mária című történelmi dráma a skót királynőt
kivégeztető Erzsébet angol királynő tragédiája is egyben. Legnagyobb szabású drámai
műve a Wallenstein trilógia: Wallenstein tábora, A két Piccolomini, és Wallenstein
halála. Jeanne d'Arc a főhőse Az orleans-i szűz című "romantikus tragédiának". Utolsó
nagy drámai alkotása a Tell Vilmos volt. Drámái alapján készült több opera
szövegkönyve is. Versei a német és az egyetemes gondolati líra jelentős alkotásai. Pl.
Görögország istenei, A művészek, Az ének hatalma, A világ nagysága stb. Balladái a
XIX. század legolvasottabb versei közé tartoztak, pl. A búvár, A kezesség, Ibükosz
darvai stb. Esztétikai tanulmányaiban is Immanuel Kant nyomdokain
haladt, a szépségre való törekvést összekötötte a lelki tökéletességgel. Csalódott
Franciaország 1789 utáni fejlődésében és az 1792-ben neki adományozott díszpolgári
cím sem igen hatotta meg. Szerinte minden megújhodás csak a szépségre és jóságra
való törekvés révén jöhet létre. 1791-ben jelentkeztek nála a későbbi halálát okozó
tüdőbaj tünetei. Schiller a XVIII. század német irodalmának Goethe mellett a
legnagyobb hatású alakja volt. (Larousse 1994.3k.565 o., MNL.12k.862 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Schiller Fridrik évszázados ünnepe s életrajza</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/046300/046364</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>708x843</MaxImageSize>
        <FinestResolution>600</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>