http://keptar.oszk.hu/066100/066114 177_280_pix_oldal_10_kep_0002.jpg http://keptar.oszk.hu/066100/066114/177_280_pix_oldal_10_kep_0002_kiskep.jpg Tisza Kálmán legutóbbi arczképei Tisza Kálmán legutóbbi arczképei Ellinger Ede 1901. év őszén fölvett fényképei alcím fényképész Ellinger Ede N 1840?-1920 digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2015-10-22 2015-10-22 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 fénykép újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 49. évf. 13. sz. (1902. márczius 30.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02516/pdf/ Politika, államigazgatás Magyar belpolitika Politika, államigazgatás Politikatörténet Történelem, helytörténet Magyar történelem 1791-1867 Történelem, helytörténet Magyar történelem 1868-1918 fénykép műfaj személyt ábrázoló kép műfaj derékkép műfaj politikus tárgyszó/kulcsszó belügyminisztérium tárgyszó/kulcsszó miniszterelnök tárgyszó/kulcsszó pénzügy tárgyszó/kulcsszó Tisza Kálmán (1830-1902) személynév 1901 időszak Tisza Kálmán legutóbbi arczképeiEllinger Ede 1901. év őszén fölvett fényképei. Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. - Budapest, Józsefváros, 1902. március 23.) politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazóként dolgozott. A Honvédelmi Bizottmánnyal Debrecenbe költözött. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. Határozottan fellépett az 1859. szeptember 1-jei pátens protestáns autonómiát veszélyeztető intézkedései, majd a magyar törvényhozást a birodalmi tanácsnak alárendelő októberi diploma ellen is, és ezzel mint az alkotmányosság védelmezője nagy népszerűségre tett szert. 1860-ban visszautasította Bihar vármegye főispáni tisztjét, 1861-ben viszont már képviselőházi alelnök volt az országgyűlésen. A Teleki László-vezette határozati párthoz tartozott, majd amikor Teleki, aki történetesen Tisza nagybátyja is volt, öngyilkos lett, Tisza vette át rövid időre a párt irányítását. 1865-től tíz évig ő és Ghyczy Kálmán voltak a "balközép" vezérei. Ellenezte a deáki kiegyezést, 1868. április 2-án pártjával kiadták az úgynevezett bihari programot, amely állást foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben. Célként az önálló magyar hadsereget, pénzügyi és kereskedelmi rendszert jelölték meg. A párt szavazóit a 48-asoktól szerezte, így jelentősége megnőtt. 1875. március 1-jén elfogadták a status quót, az adott közjogi berendezkedést, és a meggyengült kormányerőkkel egyesülve létrejött a Szabadelvű Párt, amely három évtizedig tudott hatalmon maradni megszakítás nélkül. Az új hatalomkoncentráció bázisa az arisztokrácia és a középnemesi nagy- és középbirtokosok, valamint a nagytőkések voltak. Tisza maga 1875. március 2. és október 20. között a Wenckheim- kormány belügyminisztere, 1875. október 20. és 1887. február 11. között miniszterelnök-belügyminiszter, 1887. február 11. és 1890. március 13. között miniszterelnök volt. Közben rövid ideig volt pénzügyminiszter és király személye körüli miniszter is. (Forrás: Wikipédia) Tisza Kálmán 1861-ben http://dka.oszk.hu/006100/006181 JPEG képállomány 1 N JPEG képállomány 740x1107 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Nagy Zsuzsanna