http://dka.oszk.hu/064400/064486 jun2_03.jpg http://dka.oszk.hu/064400/064486/jun2_03_kiskep.jpg Erkel Ferenc Erkel Ferenc Nagy idők-nagy események összefoglaló cím tervező Nagy Zoltán N 1916-1987 digitalizálta OSZK MEK Budapest Magyarország elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2015-01-03 2015-01-03 beszerezve 2012-01-23 2012-01-23 MEK-be való felvétel időpontja. bélyeg grafika arckép Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna [Budapest] : [Szerk.], [2012] bélyeggyűjtemény OSZK MEK http://mek.oszk.hu/10200/10292/pdf/belyeggyujtemeny06.pdf A Magyar Posta Zrt. engedélyével. Magyar Posta Zrt. Jogvédett. Szolgáltatóipar, belkereskedelem Postai szolgáltatások Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Ének, zene Zenetörténet bélyeg tárgyszó/kulcsszó postabélyeg tárgyszó/kulcsszó portré műfaj zeneszerző tárgyszó/kulcsszó Erkel Ferenc (1810-1893) személynév 1963 időszak Magyarország földrajzi hely 1964 időszak 1965 időszak 1963. NAGY IDŐK - NAGY ESEMÉNYEK Mélyny. 11 F. fog. T.: Nagy Zoltán (2006, 2011, 2015-18), Légrády Sándor (többi érték) Névérték: 60 f PM 1 600 000 fog. 4 400 2011 1921 60 f Erkel Ferenc (1810-1893) Á 1963. máj. 23.-1965. dec. 31. 50,- 15,- 900,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) Erkel Ferenc zeneszerző, zongoraművész és karmester. Zenei tanulmányait 1822-25-ben Gyulán, majd Pozsonyban a bencéseknél végezte. Kolozsvárott lépett fel először 1827-ben és karnagyként is itt kezdte pályafutását. 1834-ben mutatkozott be a pesti közönségnek. Többek között Frederic Francois Chopin E-moll zongoraversenyét, Ludwig van Beethoven Kreutzer-szonátáját mutatta be, a korszak virtuóz kompozícióit, Johann Nepomuk Hummel osztrák zeneszerző, zongoraművész, Ignaz Moscheles német zongoraművész, zeneszerző, Sigismund Fortuné Francois Thalberg osztrák zeneszerző, zongoraművész stb. műveit játszotta. 1835-től a Pesti Magyar - később Nemzeti - Színháznál karnagyként, 1838-74 között főzeneigazgatóként is tevékenykedett. Itt mutatták be első Bátori Mária című operáját 1840. augusztus 8-án, Egressy Béni magyar zeneszerző, színműíró szövegkönyve alapján. A bemutató hatalmas siker és a nemzeti opera diadala volt. Az I. felvonás fináléjának Meghalt a cselszövő szövegű dalbetéte a forradalom tömegdala lett. Az operát külföldi operaházak is játszották. A magyar operakultúra megteremtését tűzte ki célul. 1844-ben megnyerte a Himnusz megzenésítésére kiírt pályázatot a Kölcsey Ferenc versére megírt Himnusz zenéjével. A mű, néhány év után magyar nemzeti himnusszá vált Dohnányi Ernő magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész hangszerelésével. 1844-től számos népszínműhöz komponált betétszámokat, pl. Szigligeti Ede színműveihez: Két pisztoly, A zsidó, Debreczeni rüpők, A rab, Egy szekrény rejtelmei. 1853-tól 1874-ig vezető karnagya volt a pesti hangversenyzenekarnak. 1875-1887 között a Zeneakadémia igazgatója és zongoratanára volt. Magyar történelmi tárgyú operái ünnepelt zeneszerzővé avatták: Hunyadi László, Bánk bán, Sarolta stb. A Névtelen hősök és az Operaház megnyitására rendelt, de csak 1885-ben bemutatott István király című műve zárta le operaszerző munkásságát. Zenéjében a romantikus operastílus, a nemzeti hagyományok és a népies zenei törekvések ötvöződnek. Zenekari művei közül jelentős a Magyar induló és az Ünnepi nyitány. Kórusművei, zongoradarabjai szintén a XIX. századi magyar zeneirodalom fontos alkotásai. Zeneszerzői életműve mellett nagy jelentőségű a modern zenei intézményrendszer megteremtésében való részvétele. (Larousse 1991.1k.751 o., MNL.7k.445 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Június) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) Nagy Zoltán: Erkel Ferenc http://dka.oszk.hu/064400/064476 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1037x1053 600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Kekk Adrienn