http://keptar.oszk.hu/061300/061300 honfoglalas_kori_viselet.jpg http://keptar.oszk.hu/061300/061300/honfoglalas_kori_viselet_kiskep.jpg Honfoglalás kori viseletek Honfoglalás kori viseletek létrehozó Oláh Dóri N felvéve 2018-03-14 2018-03-14 létrehozva 2013-03-20 2013-03-20 A prezi létrehozásának időpontja. prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/y16zovyit3nc/honfoglalas-kori-viseletek/?webgl=0 Oláh Dóri Nem jogvédett Történelem, helytörténet Magyar történelem 1526 előtt Néprajz, antropológia Magyar néprajz Képzőművészet, vizuális művészetek Tárgyi népművészet honfoglalás tárgyszó/kulcsszó öltözködés tárgyszó/kulcsszó viselet tárgyszó/kulcsszó nő tárgyszó/kulcsszó férfi tárgyszó/kulcsszó ékszer tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Női viselet Férfi viselet Honfoglaláskori viseletek Felső viselet Alsóruha Fej- és hajviselet Csizma Ékszerek Kazak: Háromnegyedes hosszúságú, hátul és kétoldalt derékig felvágott ujjaskabát. Bő, csizmába szorított nadrág fölött viselték. Kaftán: Elöl nyitott volt és gombok tartották össze. Szegélyét gyöngyökkel és fémdíszekkel ékesítették. A derekukon övet hordtak. A szegényebbek egyszerű, vászonból, posztóból vagy gyapjúból készült ruhát viseltek. Pendely Csüngős és korongos párta: széles pántokból állt, melyekről csüngősor fügött a homlokra teteje lehetett nyitott és zárt is Hajfonataikba gyöngyöket, fémkarikákat, kagylókorongokat és átfúrt fémpénzeket fűztek. A páros korongos varkocsdíszeket aranylemezekből készítették és növényi, illetve állati motívumokkal díszítették. A nők, alacsony szárú veretes csizmákat viseltek, alá pedig vastag harisnyát húztak. A lábbelik többnyire bőrből készültek, de használtak nemezcsizmákat is. A női csizma színének is jelentősége volt, ezt népi szokásaink is őrzik: "Piros csizma táncba való, sárga csizma sárba való." A női ékszerek nagyon díszesek voltak: állatok, természeti motívumok és mitológiai elemek egyaránt megjelentek rajtuk. A "kalandozások" során megszerzett ékszereket nem használták, ezek beolvasztásra kerültek. A legjelentősebb hajfonatdíszeik a korongok voltak, melyeken többnyire az életfa magaslott, de ismerünk sas- és turulábrázolásokat is. Fülbevalóik leginkább S-végű karikák és a bogyósoros fülbevalók voltak. A honfoglalás kori sírokból gyöngyök is előkerültek, ezeket azonban nem felfűzve hordták, hanem ruháikra varrták őket. Nyakpereceik sodrott huzalokból készültek, végükre akasztót és hurkot erősítettek. Kedvelték a félholdas csüngőket. Gyakoriak voltak a "kígyófejes" karperecek, ezeknek a végére tátott szájú szörnyeket készítettek. Egyszerű gyűrűket használtak, melyekben a kövek rontások ellen óvtak. Kar- és láb fémszalagjaik az ingujj és a nadrág szárainak összefogására szolgáltak. Felső viselet Alsó ruházat Cipők Kiegészítők Ing: Felálló nyakú, kender- vagy lenvászonból készült dísztelen inget hordtak, melyet a csuklójuknál ezüstpánttal szorítottak le. Kaftán (szkíta kabát): Bőrből vagy textilből készült ujjaskabát. Derékban övvel átkötötték vagy gombsort varrtak rá. Hátul és kétoldalt is fel volt vágva a lovaglás miatt. Nemesfém veretekkel vagy érmékkel díszítették. Szokmány: vastag, durva gyapjúból készült bő ruhadarab. Kisbunda: Lepelszerű, ujjatlan felsőruha. Vászonlepel: oldalt összevarrták és derékon megkötötték. A felső ruha alatt teljes alsóruházatot viseltek. Ennek divatját a magyarok hozták be Európába. A férfiak szűk alsónadrágját, zsineggel húzták össze és derékon megkötötték. Csizmába befogott bő nadrágot is használtak. Rövidszárú, puhatalpú, mokaszin-szerű csizmát hordtak. A földművességgel foglalkozók, munkájuk miatt keménytalpú csizmákat viseltek. Veretes öv: A szabad ember jelképe, a társadalomban elfoglalt helyét határozta meg. Aranyozott és arany- vagy ezüstdíszekkel vert díszes öveket hordtak. Az ifjakat szertartással, "felövezéssel" avatták férfivá. A szablya, a tegez, a tarsoly, az íj és a kés az övről lógtak le. Tarsoly: Nemezből, textilből vagy bőrből készült. A tűzszerszámokat tartották benne. Díszes fedőlapot készítettek hozzá: életfa-ábrázolások, növényi és állati motívumok, mitológiai ábrák. Szablya: 70-90 cm hosszú, egyélű, görbe kard. Tegez: bőrből, fából vagy vászonból készült, nyilakat tartottak benne. Köszönöm a figyelmet! A szerző további prezentációi: Dóra Oláh Szilágyi Noémi: A honfoglaló magyarság művészete és életmódja http://dka.oszk.hu/061300/061301 Prezi prezentáció 24 N PDF dokumentum 25 N JPEG képállomány 770x433 140 színes tömörítetlen KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna