http://keptar.oszk.hu/061200/061210 magyar_nyelvtortenet_korszakai.jpg http://keptar.oszk.hu/061200/061210/magyar_nyelvtortenet_korszakai_kiskep.jpg A magyar nyelvtörténet korszakai Magyar nyelvtörténet korszakai létrehozó Király Noémi N felvéve 2017-05-19 2017-05-19 létrehozva 2014-05-04 2014-05-04 A prezi létrehozásának időpontja. prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/rt9xhjbzohpa/a-magyar-nyelvtortenet-korszakai/ Király Noémi Nem jogvédett Történelem, helytörténet Magyar történelem általában Nyelvtudomány, kommunikáció Nyelvtudomány általában Nyelvtudomány, kommunikáció Nyelvtörténet magyarság tárgyszó/kulcsszó nyelvtörténet tárgyszó/kulcsszó magyar nyelv tárgyszó/kulcsszó nyelvhasználat tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Ősmagyar kor Ómagyar kor Középmagyar kor Újmagyar kor Újabb magyar kor Kr.e. 1000-től Kr.u. 895-ig a népesség törzsi nyelvjárásokat beszélt változik a nyelv és a kulturális közeg nincsenek írott emlékek (De! későbbi dokumentumok, rokon nyelvek története) 896-tól 1526-ig a letelepedő magyarság új szomszédokkal kerül kapcsolatba, új nyelvekkel érintkezik: gyarapodik a szókincs 1526-tól 1772-ig a korszak történelme hatott a nyelv változására is: a három részre szakadt ország élete, a török hódoltság, tizenöt éves háború, a rákóczi-szabadságharc segítette a fejlődést a reformáció, könyvnyomtatás első részleges Biblia-fordítások 1772-től 1920-ig a nyelv fejlődésére nagy hatással volt: a felvilágosodás, a nyelvújítás és a reformkor sokat gazdagodott és megújult a szókincs elkezdődtek a nyelvművelő mozgalmak kialakult a helyesírás normarendszere (1832 - 1. szabályzat) 1844: a magyar az ország hivatalos nyelvévé válik elkezdődött a magyar nyelv tudományos kutatása, létrejött a nyelvtudomány 1920-tól a magyar nyelvközösség szétszakadásával kezdődik: ezeken a területeken megerősödnek a nyelvváltozatok a 20. századi modernizálódással, rohamos technikai fejlődéssel azonban csökken a nyelvjárások szerepe, számottevően bővül a kommunikáció, szóban és írásban, személyes és tömeges szinten egyaránt A magyar nyelvtörténet korszakai Ősmagyar kor (...-895) Ómagyar kor (896-1526) Középmagyar kor (1526-1772) Újmagyar kor (1772-1920) Újabb magyar kor (1920-...) A magyar nyelv története a kezdetektől, tehát a legközelebbi nyelvrokonainktól való elszakadástól a mai napig tart. A nyelvtörténetnek tehát a jelen is része. A magyar nyelv becslések szerint megközelítőleg 3000 éves (idősebb az összes szláv és újlatin nyelvnél). a mához közeledve egyre rövidebb időtartamúak a nyelvtörténeti korok, egyre kevesebb a változás Ómagyar Mária-siralom Halotti beszéd Köszönöm a figyelmet! nyelv: alapnyelvi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevényszavak, a vándorlás során iráni, török, szláv nyelvű népekkel érintkezhetett változás: vegyes hangrendű szavak megjelenése,igei személyragok, módjelek, birtokos személyjelek, a középfok jele, tárgyrag megjelenése a mondatok szerkezete bonyolultabbá vált, kialakultak a mellékmondatok főbb típusai szláv: berkenye, luc, asztal latin: apostol, legenda német eredetű szavak: polgár, cégér a kereszténység felvétele és az államiság a műveltség változását vonja maga után a magyar nyelvet írni kezdik erős a szláv és a latin hatás a kor második fele: a kódexek korának is nevezik a vallásos emlékek mellett világi jellegű magyar emlékek is megtalálhatóak nyelvünk ekkor még nyelvjárásokban élt, társalgásban általános tegezést használtak 1590 - Károli Gáspár terjed a magyar nyelvű írásbeliség, de a latint használták a hivatalokban elkezdődött a magyar nyelv egységesülése megjelentek hazai nyelvtanok, szótárak kialakult a magázó forma - rengeteg nyelvemlék: 1055 - A tihanyi apátság alapítólevele 1200 - Anonymus: Gesta Hungarorum 1195 - Halotti beszéd és könyörgés 1350 - Ómagyar Mária-siralom kódexek A kor jelentős műve: Sajnovics János Demonstratio c. munkája Összesen 58 magyar szó található az alapítólevélben. Az okirat nem csak tulajdonneveket, hanem közneveket, szószerkezeteket és egy mondattöredéket is tartalmaz magyarul: »FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA«, vagyis Fehérvárra (ma Székesfehérvár) menő hadi útra. Ez az út egy római kori útnak még meglevő és használt szakasza lehetett. A magyarok viselt dolgait jelenti. Az őshazából (Szcítiából) való kivonulástól Szent István koráig tartó időszakot öleli fel. Két részből áll: egy 26 soros temetési beszédből és egy 6 soros hivatalos egyházi szöveg fordítása, amely egy könyörgés. Az első prózai formájú, magyar nyelvű szövegemlékünk. Az első fennmaradt magyar nyelvű vers. A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. A legnagyobb szenvedést átélő, a fia kínhalálát szemlélő asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Meg nem honosodott nyelvújításkori szavak: Tudomány éleny = oxigén, köneny = hidrogén, széneny = szén, légeny = nitrogén, kéneny = kén, jegőc = kristály, szénéleg = széndioxid, körlég = levegő, csucsag = piramis, hignyugtan = hidrosztatika, higmoztan = hidrodinamika, forgony = elektromotor, bemeneny = anód, kimeneny = katód Kultúra zönglejtő = hangskála Helynevek Istókhalma = Stockholm, Kappanhágó = Koppenhága magyar Géczy Anikó: Magyar nyelvtörténet http://dka.oszk.hu/060900/060997 Balogh Anna: Nyelvtörténet http://dka.oszk.hu/061000/061076 Képes Ágnes: A magyar nyelvtörténet korszakai http://dka.oszk.hu/060900/060946 Prezi prezentáció 31 2. verzió N PDF dokumentum 32 N JPEG képállomány 770x433 72 színes tömörítetlen KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna