<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>https://dka.oszk.hu/061100/061186</URLOfDoc> 
	<Filename>ady_e_parisban_jart_az_osz.jpg</Filename>
        <Thumbnail>https://dka.oszk.hu/061100/061186/ady_e_parisban_jart_az_osz_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Ady Endre: Párisban járt az Ősz</MainTitle>
	<UniformTitle>Ady Endre: Párisban járt az Ősz</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>létrehozó</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Horváth-Varga</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Péter</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2017-05-11</PdateChar>
        <Pdate>2017-05-11</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2015-10-01</PdateChar>
        <Pdate>2015-10-01</Pdate>
        <PdateNote>A prezi létrehozásának időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>prezentáció</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Könyvtártudomány - prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Prezi</NameOfSource>
        <URLOfSource>https://prezi.com/z2defcu51wd6/ady-endre-parisban-jart-az-osz/</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <OwnerOfRights>Horváth-Varga Péter</OwnerOfRights>
        <NoteOfRights>Nem jogvédett</NoteOfRights>
</rights>
<topic>
        <Topic>Irodalomtörténet, irodalomtudomány</Topic>
        <Subtopic>Magyar irodalom története</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Szépirodalom, népköltészet</Topic>
        <Subtopic>Klasszikus magyar irodalom</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Irodalomtörténet, irodalomtudomány</Topic>
        <Subtopic>Műelemzés</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>Ady Endre (1877-1919)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>dal</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>canzone</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vers</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>műelemzés</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1906-1907</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Párizs</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <OCRText>A vers 1906 augusztusában, Párizsban keletkezett. Ady barátai jegyezték fel, hogy nagyon sok vers élményanyaga Ady egyik kedvenc kávéházának teraszán született meg. A költő gyakran üldögélt itt, és nézte a párizsi életet. Bölöni György, Ady egyik barátja így írt erről: "Akkor nyáron korán beköszöntött az ősz, és a sarkon besodorta a szél a hulló faleveleket. és itt, a kávéház teraszán megszületett a Párisban járt az Ősz. "
A vers keletkezése
1907-ben jelent meg a Vér és arany című kötetben.
A címről
A vers címe három szóból áll, melyek közül az egyik nagybetűs, azaz szimbólumként szerepel. Mit is szimbolizál az ősz? A természetben az elmúlás évszaka. A természetből átvett metaforaként az emberi élet alkonyát, az öregséget jelenti. A címben szereplő Ősz, így válik az elmúlásnak, a Halálnak a szimbólumává.
Vershelyzet
Egy forró augusztusi napon Ady a Szent Mihály sugárúton sétál, egy kóbor szellő száraz faleveleket sodor elé a fákról. A lehulló levelek az őszt, az elmúlást, a halált juttatják a költő eszébe.
Szent Mihály sugárút
Műfaj és téma
Ady halál-verseinek csoportjába tartozik ez a vers. Műfaja: chanson (sanzon), azaz dal. A dalban a költők mindig a legszemélyesebb érzéseikről írnak. Ebben a versben Ady a halállal kapcsolatos érzéseit fogalmazza meg.
Tartalom és forma
A vers "főszereplője" a megszemélyesített Ősz, vagyis maga a Halál. A szokásos komor ábrázolás helyett Ady itt úgy festi le a halált, mint egy vásott, rossz fiúcskát (beszökött, suhant, kacagva szaladt), aki csak a csínytevésen töri a fejét. Mint az a gyerek, aki becsönget a házak kapuján, s mire a háziak előjönnek, már messzire szalad ("S Párisból az Ősz kacagva szaladt.").
Ritmusa
A dal rendkívül zenei hatású is. Ebben a versben Ady a zenei hatást szimultán ritmussal éri el. A szimultán ritmus azt jelenti, hogy a vers ritmusa egyszerre időmértékes és hangsúlyos is. A vers időmértékes képlete. A jambusi lüktetést az 1. és 2. sor végét ionicusok zárják, ettől sokkal dallamosabbá válik a sor.
&#8722; &#8722; / U &#8722; / U &#8722; / &#8722; U U &#8722; 
Ballagtam éppen a Szajna felé
&#8722; &#8722; / &#8722; &#8722; / &#8722; &#8722; / &#8722; U U &#8722; 
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok;
&#8722; U / &#8722; &#8722; / &#8722; &#8722; / &#8722; &#8722; / U &#8722; 
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
&#8722; &#8722; / &#8722; &#8722; / U &#8722; 
Arról, hogy meghalok.
A vers hangsúlyos képlete: A vers egy sajátos versformát követ: az Ady-tízest. Azt jelenti, hogy egy sorban tíz szótag van. Ezeket 2 ütemre osztjuk, mindkét ütemben 5 szótag van, azaz felező tízesnek hívjuk. A két nagy ütem tovább osztható két kisebbre, ezek szótagszáma 3/2. A sorképlet tehát: 3/2 // 3/2.Adynál azonban a kis ütemek gyakran felcserélődnek.
Ballagtam / éppen // a Szajna / felé 3/2 // 3/2
S égtek / lelkemben // kis rőzse / -dalok; 2/3 // 3/2
Füstösek, / furcsák, // búsak, / bíborak, 3/2 // 2/3
Arról, hogy / meghalok.
A vers szerkezete
A versszakok képlete:
A - gyors - beszökik az Ősz
B - lassú - rőzse-dalok (a költő érzi az elmúlást)
Bv - lassú - falevelek (emlékeztető a közelgő őszre)
Av - gyors - elszalad az Ősz
Ősz
Halál
Öregség
A könnyed, szinte idilli kép súlyos gondolatokat tartalmaz.
Adyt súlyos betegség gyötörte, ezért sokszor foglalkoztatta őt a halál gondolata, bár még messze járt az öregségtől (ekkor 29 éves volt). A lelkében hallgatta a "rőzse-dalokat". A szinesztézia kiemeli a kép színeit és hangjait. A rőzse bíbor lánggal ég, és közben halkan pattog, ahogy a tűz emészti. A tűzben elhamvadó fa a betegségben elégő testet-lelket jelképezi, ahogy a fa-metafora nagyon régi kifejezése az emberi életnek az irodalomban. A kép hangulatát tovább erősíti a kettős alliteráció: "füstösek, furcsák, búsak, bíborak".
Különös véletlen a költő és a halál találkozásának helye: a Szent Mihály sugárút. A magyar néphagyományban Szent Mihály áll a haldoklók mellett, segít nekik itt hagyni a földi világot, átkíséri a lelkeket a túlvilágra.
Az Ősz/halál könnyed rajza éles ellentétben áll mindazzal, amit a halálról tudunk, érzünk. A forma és a tartalom ellentéte még élesebben vetíti elénk a költő érzéseit.
A 4 versszak egy röpke pillanatot mutat be: a költő és az Ősz találkozását. Az 1. és a 4. versszakban a megszemélyesített ősz gyors, könnyű lépteit látjuk (beszökött, suhant, kacagva szaladt). A lendületes mozgás megszakad, a 2. és a 3. versszakban, mintha megállt volna az idő. Ez az a pillanat, amikor az Ősz megsúgja a költőnek, hogy meghal ("elért az Ősz, és súgott valamit"). A rádöbbenés az igazságra, nemcsak a költő lelkét rendíti meg, hanem egész világát ("Szent Mihály útja beleremegett"). Az elsuhanó Ősz csak száraz, lehulló faleveleket hagy maga után, mintegy emlékeztetőnek.
A vers végére költő és természet érzései összeolvadnak, azonossá válnak, mindkettő megrémül az elmúlástól (nyögő lombok alatt).</OCRText>
        <LanguageOfDocument>magyar</LanguageOfDocument>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Magyar Hanna: Ady Endre: A föl-föl dobott kő</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/061100/061183</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>Sz. Orsolya: Ady Endre: Őrizem a szemed</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/061100/061184</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>Prezi prezentáció</FormatName>
        <PageNumber>19</PageNumber>
        <NoteOfTechnology>2. verzió</NoteOfTechnology>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<format>
        <FormatName>PDF dokumentum</FormatName>
        <PageNumber>20</PageNumber>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>770x433</MaxImageSize>
        <FinestResolution>72</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <CompressionQuality>tömörítetlen</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>