http://dka.oszk.hu/059700/059781 szinhaz_0155.jpg http://dka.oszk.hu/059700/059781/szinhaz_0155_kiskep.jpg Egressy Gábor temetése Egressy Gábor temetése elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2014-09-11 2014-09-11 beszerezve 2014-05-09 2014-05-09 MEK-be való felvétel időpontja. kép könyvrészlet A Nemzeti Színház története A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad Rédey Tivadar Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937 könyv OSZK MEK http://mek.oszk.hu/12800/12846 Film, színház, előadóművészet Film- és színháztörténet Film, színház, előadóművészet Színházművészet Család, társas kapcsolatok Halál temetés tárgyszó/kulcsszó színész tárgyszó/kulcsszó előadóművész tárgyszó/kulcsszó színházi rendező tárgyszó/kulcsszó Egressy Gábor (1808-1866) személynév néptömeg tárgyszó/kulcsszó temetési menet tárgyszó/kulcsszó színházépület tárgyszó/kulcsszó Pest földrajzi hely 1866 időszak Egressy Gábor temetése Egressy Gábor színész, rendező, szakíró, lapszerkesztő, színészpedagógus. 1826-ban állt színésznek, bár családja református papnak szánta. 1829-1834 között Kassán és Kolozsvárott, 1835-37-ben a budai Várszínházban játszott. 1837-ben volt első bécsi tanulmányútja. 1837-1866 között megszakításokkal a Pesti Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház tagja, 1845-től rendezője is. 1843-44-ben németországi és párizsi tanulmányútra ment. 1848-49-ben szegedi kormánybiztos, majd szabadcsapat-vezér. 1849-50-ben Törökországba emigrált, ahonnan informátori szolgálatok fejében térhetett haza. 1851-1854 között a Nemzeti Színház operarendezője, játékjogát 1855-ben kapta vissza. 1863-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1865-66-ban a Színi Tanoda, a Színiakadémia elődjének színészmesterség-tanára. A magyar romantika legtudatosabb színésze volt, aki gyengébb fizikai adottságait állandó önképzéssel pótolta. A szerelmes és hősi szerepkört átengedte másoknak. A klasszikus és kortárs drámákban mint átlényegülő színész a bonyolult lélekrajzi feladatokat kereste. Repertoárja 358 szerep volt. Jelentős részt vállalt a francia romantika meghonosításában, Shakespeare műveinek és a kortárs magyar írók bemutatásában. Szakírói tevékenységet 1837-től folytatott. A színészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel egyaránt foglalkozott. Szakmai vitákat vívott Bajza Józseffel és Gyulai Pállal. Szerkesztette és kiadta a Magyar Színházi Lapot (1860). Lefordította Goethe Clavigoját, Shakespeare-től a Macbethet, A makrancos hölgyet, a Coriolanust, a IV. Henrik első részét, a Tévedések vígjátékát (az utóbbi hármat társfordítóként), átdolgozott több Shakespeare- és Schiller-fordítást. Irathagyatékának zömét az OSzK Kézirattára; fordításait, átdolgozásait és rendezőpéldányait az OSzK Színháztörténeti Tára őrzi. Több kisebb költő mellett Petőfi Sándor (Egressy Gáborhoz, 1844) és Arany János (Egressy Gábornak, 1850) írt hozzá verset; III. Richárdjáról Petőfi Sándor készített klasszikus értékű bírálatot (1847). (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon) Varga József: Egressy Gábor, Egressy Gáborné Szentpétery Zsuzsanna és Egressy Ákos http://dka.oszk.hu/019800/019892 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1642x1028 300 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Kekk Adrienn