<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/059700/059744</URLOfDoc> 
	<Filename>szinhaz_0100_1.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/059700/059744/szinhaz_0100_1_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Laborfalvy Róza és Lendvay a "Bánk bán"-ban</MainTitle>
	<UniformTitle>Laborfalvy Róza és Lendvay a "Bánk bán"-ban</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>elektronikus szerkesztő</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>OSZK MEK</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2014-08-26</PdateChar>
        <Pdate>2014-08-26</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>beszerezve</Pevent>
        <PdateChar>2014-05-09</PdateChar>
        <Pdate>2014-05-09</Pdate>
        <PdateNote>MEK-be való felvétel időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>metszet</NameOfType>
        <NameOfType>könyvrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>A Nemzeti Színház története</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>A Nemzeti Színház története. 1., Az első félszázad</OriginalTitle>
        <OriginalCreator>Rédey Tivadar</OriginalCreator>
        <OriginalAttendance>Budapest : Magyar Könyvbarátok, 1937</OriginalAttendance>
        <OriginalType>könyv</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK MEK</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://mek.oszk.hu/12800/12846</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Film- és színháztörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Színházművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>egészalakos kép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szerepkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>színész</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Lendvay Márton, id. (1807-1858)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Laborfalvi Róza (1817-1886)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>metszetkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19. század</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Laborfalvy Róza és Lendvay a "Bánk bán"-ban</Caption>
        <Description>Lendvay Márton id. énekes-színész, rendező. Néhány műkedvelő fellépés után városi írnokból lett színész 1826-ban - más forrás szerint 1828-ban - Fejér Károly társulatánál. Első sikereit Nagyváradon aratta, Pesten először 1831-ben lépett fel. Ezután a Dunántúli Színjátszó Társaság tagja lett, az országgyűlés alkalmából velük szerepelt Pozsonyban 1833-ban. Első felesége Jeremiás Karolina színésznő volt. Második házasságát 1832. dec. 27-én kötötte Győrött Hivatal Anikóval, amely 1848-ig tartott. Az 1830-as években Kassa, Kolozsvár és a budai Várszínház voltak főbb állomáshelyei, de gyakran vállalt fellépést más vándortársulatoknál is. A Pesti Magyar Színház, illetve a Nemzeti Színház alapítója és -megszakításokkal - haláláig tagja volt. 1840-ben bécsi és berlini tanulmányúton járt. Az operaháború miatt huzamosabb ideig játszott Kassán és Pécsett, az utóbbi helyen bízták meg először rendezéssel 1839-40-ben. A Nemzeti Színházban 1843-tól volt rendező, előbb havi váltásban társaival, 1847-től szakosodva a drámai előadásokra. Tagja volt a pesti Nemzeti, majd az Ellenzéki Körnek, a forradalom idején nemzetőrnagy. 1849-ben követte a kormányt Debrecenbe is. 1843-tól a Nemzeti Színház drámabíráló bizottságának tagja. 1854. jan. 31-én volt utolsó fellépése a Nemzeti Színházban (Lord Rochester, Birch-Pfeiffer: A lowoodi árva). Agyvérzést kapott, és többet nem lépett fel. Szülővárosa már 1844 novemberében díszpolgárrá választotta. Kiváló fizikai adottságai - magas, karcsú termet, csengő hang - és alakítókészsége révén a magyar romantika eszményi hősszerelmese volt. A reformkor utolsó éveiben a magyarság legjobb nemzeti tulajdonságainak megtestesítője lett. Szerepkörét mindvégig megőrizte, sőt pályája végén nagy tragikus hősöket is alakított. Világos baritonhangja alkalmasnak bizonyult a vándorszínészetben mindig problémás tenorszólamok eléneklésére, így hosszú éveken át kettős minőségben szerepelt. A Nemzeti Színházban is fellépett operaszerepekben. A jutalomjátékaira és vendégszerepléseire választott műsorai jelentős szerepet játszottak a klasszikus, elsősorban Shakespeare, a kortárs magyar drámairodalom népszerűsítésében és vendégjátékai révén a vidéki színészet fejlesztésében. Írt (posztumusz megjelent) novellákat és dalokat is szerzett. (Forrás: Magyar Színházművészeti Lexikon)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Jókainé Laborfalvi Róza színésznő. Jókai Mór felesége, a realista magyar színjátszás úttörője, aki kiemelkedő drámai színésznőként beírta magát a magyar színház történetébe. Jókainé Laborfalvi Róza születésekor a Benke Judit nevet kapta szüleitől; apja Benke József székely származású erdélyi színész-nemesember volt, édesanyja pedig Rácz Zsuzsánna színésznő. Döbrentei Gábor biztatására 1833-ban lépett színpadra a budai Várszínházban. 1837-ben átszerződött a Nemzeti Színházba, ahol tragikai szerepeket játszott, Kántorné Engelhardt Anna kezéből véve át a stafétabotot. Sokat dicsérték mélyzengésű hangját, szavalótehetségét, alakját és kifejező tekintetét. 1848. március 15-én, Katona József Bánk bánjának az előadásán találkozott a nála nyolc évvel fiatalabb Jókai Mórral, egy kokárdát tűzve a férfi kabátjának hajtókájára. Még ebben az évben feleségül ment hozzá. A házasság nagy botrányt kavart, az író családja és barátai (például Petőfi Sándor is) nehezen törődtek bele a kapcsolatba, különösen, mert a feleségnek volt egy házasságon kívül született, ekkor 12 éves lánya, Benke Róza, akinek az apja a kor ünnepelt színésze, Lendvay Márton volt. Laborfalvi visszavonulásáig, 1859-ig szinte egyeduralkodó volt, akadt olyan pályatársnője, aki azért ment külföldre, mert nem érvényesülhetett mellette. 1857. szeptember 3-án az ő vendégjátékával (és Jókai beszédével) nyitotta meg kapuit a Miskolci Nemzeti Színház. Itt később, 1883-ban egy búcsúfellépés erejéig ismét színpadra lépett. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Barabás Miklós: Lendvay Márton a Bánk bán címszerepében</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/000700/000728</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1186x1723</MaxImageSize>
        <FinestResolution>300</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>PUBLIC</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>