<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/059500/059543</URLOfDoc> 
	<Filename>573_676_pix_Oldal_02_Kep_0001.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/059500/059543/573_676_pix_Oldal_02_Kep_0001_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Tokaj</MainTitle>
	<UniformTitle>Tokaj</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>rajzoló</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Mednyánszky</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>László</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorYears>1852-1919</CreatorYears>
</creator>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2015-03-11</PdateChar>
        <Pdate>2015-03-11</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>Vasárnapi Ujság 1890. 37. évf. 36. sz. szeptember 7.</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/01905/pdf/01905.pdf</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Építészet, építőipar</Topic>
        <Subtopic>Épületek</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>látkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>városkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>tájkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>csónak</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>folyóvíz</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>folyópart</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Tokaj</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Tokaj.</Caption>
        <Description>"Itt a hajlásnál, hol a Bodrog vize az általa alkotott mocsáros lapályon keresztül törve, a Tiszába ömlik, kétségtelenül jelentékeny szerepre emelkedhetett bármely emberi telep, mint általában minden más ily kedvező fekvésű városnál észlelhetjük.
Még a tájképi szépségek is gazdagítják a hely érdekességét. A nagy vasúti hidról a Hegyalja hegyeire és szőllőire s más oldalt a bodrogközi és szabolcsi síkságokra nyílik kellemes kilátás ; a nagy Tokaj-hegy csúcsáról pedig, melyet tiszta időben a Hortobágy pusztáiról is meg lehet látni s a pőréről egy időre világhírre vergődött Tisza-Eszlár felől pedig határozottan határjelző és ismertető pont, meszsze távolra széttekinthetni. De a város élénkségét első sorban a nagy borkereskedés teremtette meg, melyhez járult régibb időben az is, hogy a Mara-marosból tutajokon szállított sónak és fának itt jelentékeny raktárai voltak s ez a körülmény magyarázza meg azt is, hogy e helyen oly nagy számmal gyűlt össze a zsidóság, mely régibb időkben hazánkban
a kereskedelemnek csaknem egyedüli közvetítője volt, s hogy itt van még a magyar vidéken (Budapest s Miskolcz kivételével) az egyedüli görög keleti egyház."
 (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. márczius 10.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tokaji kistérség központja. Miskolctól 54 km-re keletre fekszik, a híres Tokaj-hegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése
is közrejátszott. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji átkelőhelyhez mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt. (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Tokaj</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=44253</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>976x682</MaxImageSize>
        <FinestResolution>199</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>PUBLIC</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Erzsébet</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>