http://dka.oszk.hu/056100/056119 085_188_pix_Oldal_21_Kep_0005.jpg http://dka.oszk.hu/056100/056119/085_188_pix_Oldal_21_Kep_0005_kiskep.jpg Vilmos császár halála Vilmos császár halála 1797-1888 alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2014-11-04 2014-11-04 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet arckép Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 11. sz. márczius 11. hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01775/pdf/01775.pdf Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Történelem, helytörténet Európai országok történelme Hadtudomány, katonapolitika Hadtörténet belső épületrész tárgyszó/kulcsszó uralkodó tárgyszó/kulcsszó Vilmos (Németország: császár), I. (1797-1888) személynév közjogi méltóság tárgyszó/kulcsszó szoba tárgyszó/kulcsszó 19. század időszak Poroszország földrajzi hely Németország földrajzi hely Vilmos császár tábori szálláson csata előtt "Győzedelmes végig vonulása Francziaország csatatéréin, be egészen az ország fővárosába, ez képezi Vilmos porosz király katonai pályának legfényesebb részletét. A világtörténetben páratlannak mondható e hadjáratnak elég lesz e helyen csupán kimagaslóbb mozzanatait érintenünk. 1870. július 31-ikén hagyta el Vilmos király fővárosát s aztán átvévén a főparancsnokságot, személyesen vett részt a gravelotte-i csatában aug. 18-án. Szept. 1 -én Szedánnál parancsnokolt, 2-án pedig a foglyul ejtett franczia hadsereg kapitulácziójának föltételeit szabta meg. Szeptember 3-án kiadta a parancsot az előnyomulás folytatására Paris felé, mely irányban 19-én maga a küályi főhadiszállás is a ferriéresi kastélyba érkezett, a hol október 4-éig meg is maradt. Versaillesban a király október 5-ikétől az 1871. év márczius 7-éig időzött, innen vezényelve az újonnan alakult franczia seregek leverésére kirendelt három hadtestet és Paris ostromát. Január 18-án kiáltatott ki császárnak s 19-én jelen volt a Mont-Valerien síkságára kitört francziák visszaverésénél. Márczius 2-án hagyta jóvá a békekötést s a főhadiszállással 17-én tért vissza Berlinbe, Saarbrückentöl, a német határtól kezdve mindenütt oly ünnepléssel fogadtatva, mely útját a legnagyobbszerű diadalutak egyikévé tette." Forrás:(Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 11. sz. márczius 11.) A két birodalom Dánia felett aratott 1864-es győzelme után hamar szembekerült egymással, a német egység megvalósításáért folytatott versengésükben. A Habsburg Birodalom az úgynevezett nagynémet egység megvalósításáért küzdött, mely a német egységbe beleértette az osztrák területeket is (természetesen Habsburg vezetéssel), míg a Porosz Királyság a kisnémet egységért szállt ringbe, mely porosz vezetés alatt kívánta egyesíteni a német ajkú területeket, azonban az osztrákok kizárásával. A délnémet királyságok a kevésbé agresszív Habsburg Birodalom mellé sorakoztak fel, míg a poroszok az Olasz Királyság szövetségét keresték, akik a Velencéért folytatott háborúban kerültek szembe az osztrákokkal. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban Moltke zseniális hadvezetése megszerezte Poroszországnak a vezető szerepet Ausztriával szemben (Königgrätzi csata). A győzelem fő okai a Bismarck által végrehajtott reformokban keresendők: modern, hátultöltő, vontcsövű fegyverekkel szerelte fel a hadsereget és bevezette az általános hadkötelezettséget. (Forrás: Wikipédia) Vilmos német császár http://dka.oszk.hu/html/kepoldal/index.phtml?id=51236 Vilmos, Poroszország régens herczege http://epa.oszk.hu/00000/00030/00249/datum06763/cim206767.htm JPEG képállomány N JPEG képállomány 805x1218 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Nagy Erzsébet