http://dka.oszk.hu/055000/055047 001_084_pix_Oldal_02_Kep_0006.jpg http://dka.oszk.hu/055000/055047/001_084_pix_Oldal_02_Kep_0006_kiskep.jpg Magyar Pantheon Magyar Pantheon Czigler Győzőnek a magyar mérnök- és építész-egyletben pályadijat nyert terve alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2014-10-08 2014-10-08 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 metszet újságrészlet épület Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 30. évf. 1. sz. (1883. január 7.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/01505/pdf/ Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Építészet, építőipar Épületek grafika műfaj külső épületrész tárgyszó/kulcsszó tervrajz műfaj csarnok tárgyszó/kulcsszó homlokzat tárgyszó/kulcsszó 19. sz. időszak Magyar Pantheon: Czigler Győzőnek a magyar mérnök- és építész-egyletben pályadijat nyert terve. A Pantheon tervezésénél nem csak azon czél volt irányadó, hogy az hazánk évezredes történetében felmerült, sok és dicső nagyjaink emlékeit fogadja be, de az is, hogy az épitő művészet alaptörvényei szerint, a diszcsarnok nagyszerűsége és alakja által már külsőleg is kifejezze magasztos rendeltetésének czélját. Ez alapeszméknek a tervezet szerencsés megoldása által nagy mérvben megfelel, egyesitvén magában a central épület nagyszerűségét a csarnoképület előnyeivel. Az épület helyéül a Sz. Gellért helyének jelenleg a czitadella által elfoglalt területe vétetett, és pedig ugy, hogy a tervezett Pantheon hossztengelye az erőditmény hossztengelyével összevágna. Ez által el éretnék az, hogy az épület főhomlokzata a főváros központja: a lánczhid és rakpart irányába esnék. Egyáltalán e tervezet szerint az építmény bármely oldalról szemléltetnék is, az mindig egy lezárt egészet képezne és összhatása nem szenvedne. A helyhez mérve lett megállapítva az építmény körvonala, arányainak nagysága és az építési stil, melyben az épület rendeltetéséhez mérve a klasszikus görög irány túlnyomó. Tervezet szerint a Pantheon állana egy kupolával díszített közép és két oldalcsarnokból , melyeket jobbról-balra oszlop csarnokokkal ellátott és diadal-ív alakban kiképzett szárny-épitmény zár le. A közép, azaz a főcsarnok, a honfoglalásnak és az ország fejődésének, a királyok alatti korszakalkotó eseményeknek, szobrok és festmények által való megörökítésére szolgálna. A jobboldali csarnok az egész épületrészszel: nevezetes államférfiakat és művészeket, a baloldali része ellenben a nevezetes hadvezéreket ábrázoló szobrokat és festményeket tartalmazná. Azonkívül a magas oldalvilágitással ellátott csarnokok falai történelmi képek alkalmazására használhatók. A főbejárat fölötti dombormű, a honfoglalás eseményeit tüntetné elénk. A négy szabadon álló emlékoszlopban kis lépcső-feljáró terveztetett, hogy különös ünnepélyek alkalmával a trifuszokba égő anyag helyeztethessék. Az épület keleti és nyugati homlokzata, illetve diadal-ivei elé két szoboralak a Hatalmat és Törvényt ábrázolva, terveztettek, melyek nagy arányaik következtében az egész építmény díszét mindenesetre fokoznák. Az épület méretei olyanok, hegy az a kiszemelt helyre egész kényelmesen elhelyezhető. Anyagul jó minőségű terméskő, a szobrokra nézve pedig kő és bronz alkalmazása vétetett fel. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1883. január 7.) Greguss János: A pusztaszeri rom a jelenben http://dka.oszk.hu/055000/055046 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2683x1296 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Zsuzsanna