<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/052600/052685</URLOfDoc> 
	<Filename>079_174_pix_Oldal_11_Kep_0002b.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/052600/052685/079_174_pix_Oldal_11_Kep_0002b_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Giovanni Miani</MainTitle>
	<UniformTitle>Giovanni Miani</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2014-07-21</PdateChar>
        <Pdate>2014-07-21</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2004</PdateChar>
        <Pdate>0000-00-00</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>24. évf. 9. sz. (1877. márczius 4.)</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.epa.oszk.hu/00000/00030/01200/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Festészet, grafika</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Világtörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Utazás, turizmus</Topic>
        <Subtopic>Turizmus története</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>grafika</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>emberábrázolás</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>utazó</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>nagyvad</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Miani, Giovanni (1810-1872)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadászat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Olaszország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Afrika</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>19. sz.</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Miani.</Caption>
        <Description>Giovanni Miani velenczei származású olasz, ki 1810-ben született. Ragyogó képzelő tehetséggel volt megáldva, de élete viszontagságos és zaklatott vala. 1848-ban ő is az olasz függetlenség bajnoka lévén, a forradalom leveretése után menekülnie kellett hazájából és azontúl életét s vagyonát a Nílus forrásai rejtélyének kikutatására és lehető megoldására szentelte. A sok költséges utazás által vagyonilag nemsokára tönkre jutván, elefántvadászattal szerzett magának jövedelmet s 100 katona és 150 teherhordó élén 1859-ben azzal a komoly elhatározással indult el nagy útjára, hogy a Níluson e folyónak egészen a forrásáig felhatol. Már csak körülbelül 60 mfidnyire lehetett az Albert-Nyanza tavától, midőn megrémült kísérete határozottan megtagadta a tovább menetelt. Képzelhetni lehet a nagyratörekvő utazó elkeseredését, midőn czélját ily váratlanul meghiúsulva kellett látnia. Nevét egy óriási tamarind-fa kérgébe véste ott, a hol az Uniame folyó a Fehér-Nilusba ömlik, s akkor megszomorodott szívvel visszafordult. E fát az ottani bennszülöttek és utazók ma is "Miani fája" név alatt ismerik és minthogy ez volt az a legtávolabbi pont, melyig a derék velenczei utazó 1860-ban Gondokoróból (ma Izmailia) a Níluson fölfelé haladva eljutott, s melyet azután Speke s későbben Baker is visszautazása alkalmával fölkeresett, némi tekintetben földrajzi jelentőségű ponttá lett az.
Visszaérkezése után Miani a khartumi állatkert igazgatójává lett, de hírt vévén 1871-ben Schweinfurth barátja utazásának meglepő eredményeiről, ismét elhatározta, hogy útra kel s tovább fog hatolni Afrika belsejébe, mint Schweinfurth. Azonban egy tűzvész az ő utikészletét is elpusztította, mint barátja növénygyűjteményének nagy részét, ö maga pedig a bennszülöttek foglyává lett. Később egy karaván kiszabadította, de a fáradságtól kimerülve a monbuttuk földjén elhunyt.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. márczius 4.)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Mage Jenő</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/052600/052684</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>595x849</MaxImageSize>
        <FinestResolution>200</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>