http://keptar.oszk.hu/047300/047353 037-072_pix_oldal_1_kep_0001.jpg http://keptar.oszk.hu/047300/047353/037-072_pix_oldal_1_kep_0001_kiskep.jpg Egmont és Hoorn grófok emlékszobra Brüsszelben Egmont és Hoorn grófok emlékszobra Brüsszelben digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2013-11-20 2013-11-20 digitalizálva 2004 0000-00-00 szobor újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 4. sz. hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/00568/pdf/00568.pdf Történelem, helytörténet Történelem általában Hadtudomány, katonapolitika Hadtudomány általában Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet katona tárgyszó/kulcsszó Egmont, Lamoraal van (1522-1568) személynév katonatiszt tárgyszó/kulcsszó Montmorency, Philippe de (1526-1568) személynév arisztokrata tárgyszó/kulcsszó arisztokrácia tárgyszó/kulcsszó nemesség tárgyszó/kulcsszó 16. század időszak Belgium földrajzi hely Egmont és Hoorn grófok emlékszobra Brüsszelben "Ugyanazon források szerint, Hoorn gróf egy milanói redős kalapot erősen összeszoritva hordott kezében. Arczának kifejezése, a méltóságos alak egész tartása hiven tükrözék a nemes férfiu visszafojtott dühét, melyet azon gondolatnál érzett, hogy hazája iránt tett érdemeiért ez a jutalma. Egmont magatartása az emléken talán nyugottabb, lemondóbb de kevésbbé büszke is, mint a Hoorné. Szorosan véve a dolgot, némileg hibáztatni lehetne a két alak egymás mellé állítását, miután történelmileg bizonyos hogy Hoorn grófot egy órával késöbb végezték ki, mint Egmontot,de müvészi szempontból e kifogás tekintetbe nem jöhet, miután nemcsak családi kötelékek, életök főbb mozzanatai, hanem különösen közös haláluk is az utókor emlékezetében elválaszthatlanná tévé e két férfiut, II. Fülöp spanyol király vak dühének ez áldozatait." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1865. 12. évf. 4. sz.) Philippe de Montmorencyt, Horne grófját Lamoraal van Egmont gróffal együtt 1567. szeptember 9-én Alba hercege letartóztatta. A genti várban őrizet alá helyezték őket. Rögtönítélő bíróság (úgynevezett Vértörvényszék) elé kerültek annak ellenére, hogy mindketten katolikusok voltak. Az Aranygyapjas rend lovagjait megillető kiváltságaikat figyelmen kívül hagyták (hivatalosan csak maga a király ítélhetett volna felettük). Felségárulás és lázadás bűnéért halálra ítélték őket. Utolsó éjszakájukat a brüsszeli Főteret (Grand-Place / Grote Markt) szegélyező Királyi házban (Maison du Roi / Broodhuis) töltötték. 1568. június 5-én Brüsszel főterén mindkettőjüket lefejezték, velük harcostársukat, Tobias van Leeuwent is. Alba hercege rajtuk kívül még 8000 németalföldi nemest és polgárt végeztetett ki, hasonló vádakkal, de nem tudta elfojtani a lázadásokat. (Forrás:wikipedia) Margit hercegnő békülékeny próbálkozásai csak átmeneti eredményeket hoztak, de ezt a király a gyengeség jelének ítélte. 1567 nyarán Orániai Vilmos figyelmeztette Egmont grófját, ne bízzék a spanyol udvar ígéreteiben. 1567 augusztusában II. Fülöp király Don Fernando Álvarez de Toledo y Pimentelt, Alba 3. hercegét (1507-1582) katonai és politikai teljhatalommal ruházta fel, és Németalföldre küldte azzal az utasítással, hogy állítsa helyre a királyi hatalmat a tartományokban. Amikor Alba hercege a spanyol királyi haderővel a németalföldi határra érkezett, Egmont grófja a határon fogadta őket, és Alba hercegének oldalán lovagolt be Brüsszelbe. Margit hercegnő régensi hatalma névlegessé vált (1567 decemberében le is mondott, és visszatért Itáliába). Orániai Vilmos elmenekült a fővárosból. Egmont és Horne grófoknak is ezt tanácsolta, de ők biztonságban érezték magukat, és helyükön maradtak.(Forrás:wikipedia) Philippe de Montmorency, Horne grófja http://hu.wikipedia.org/wiki/Philippe_de_Montmorency,_Horne_grófja Lamoraal van Egmont http://hu.wikipedia.org/wiki/Lamoraal_van_Egmont JPEG képállomány 1 N JPEG képállomány 942x1368 199 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Nagy Erzsébet