https://dka.oszk.hu/041400/041421 1900bb_Page_137_b.jpg https://dka.oszk.hu/041400/041421/1900bb_Page_137_b_kiskep.jpg A budai királyi palota Szent István-terméből Budai királyi palota Szent István-terméből digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2013-04-09 2013-04-09 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 fénykép újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 47. évf. 17. sz. (1900. április 29.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02413/pdf/ Történelem, helytörténet Művelődéstörténet Képzőművészet, vizuális művészetek Iparművészet, divattervezés belső épületrész tárgyszó/kulcsszó szoba tárgyszó/kulcsszó belsőépítészet tárgyszó/kulcsszó lakberendezés tárgyszó/kulcsszó tükör tárgyszó/kulcsszó Budapest földrajzi hely 19. század vége időszak A budai királyi palota Szent István-terméből. A budai királyi vár Szent István-terme. Irta Hauszmann Alajos. Az építés alatt levő és befejezéséhez közeledő királyi vár belső fölszerelése, termeinek berendezése és azok diszítése már a legközelebbi jövő munkája leend. A nagyméretű ünnepi termeken, valamint a lakosztályokon kívűl középnagyságú termek is készülnek, történeti alapon, minők a Szent István, a Hunyadi Mátyás és a Habsburgok terme. Elsőnek a Szent István-terem készült el. Befejezését siettette ő Felségének az a kifejezett kivánsága, hogy alkalom nyújtassék hazai iparosainknak, hogy nagyobb szabású és előkelő tárgyakkal szerepelhessenek az 1900. évi párisi nemzetközi kiállításon. Ez a terem - inkább szoba, mert méretei folytán a "terem" jelző alig illeti meg - közös kiállítási tárgyát képezi azoknak az iparosoknak, a kik készítésén közreműködtek. A teremnek aránylag csekély méretei (12 méter hosszú, 6.50 méter széles és 5.50 méter magas) nem engedtek nagyszabású architektonikus alakítást, hanem intim kiképzést tettek szükségessé, melynél a részlet finomsága és a szin harmoniája kellőleg érvényesülhet. Ezért választottam faanyagot aranyozással és majolika betéttel; utóbbit azért, mert Zsolnay gyártmányaival jó szinhatást véltem elérhetni. A midőn hisztorikus termek kiképzéséről van szó, természetes, hogy az illető korszak stilusát kell választani. A Szent István-terem román stilusban készült, a mely stilus hazánkban az Árpádok korában tudvalevően szép virágzásnak örvendett. A részletek kifejlesztésében azonban bizonyos szabadságot engedtünk meg magunknak, mert nem a szigorú és megmerevedett román alakokat választottuk, hanem helyt engedtünk itt is a magyar ornamentikának, mi által a magyaros jelleg kifejezésre jutott. A terem építészi elrendezésére a helyi viszonyok voltak mértékadók. Hosszasága, a mely a szélességi méret kétszeresét teszi, - megkívánta a megszakítást, a mit azáltal gondoltunk elérni, hogy a szoba hosszfalának közepére oszlopokkal befoglalt falfülkét terveztünk, a mely fülkében hatalmas, a födémig érő kandalló áll. A kandallóval szemben levő ablakos fal közepére hármas osztású tükör kerűlt, a szoba két választó falában vannak a bejáró ajtók. Az anyag, mely dominál és a szobának jellegét megadja, a fa, és e czélra magyar diófát választottunk. A terem falait 2.20 méter magasságú faburkolat foglalja körül, a mely alsó részében tömör, felső része pedig faragott oszlopocskákkal keretezett mezőkre van osztva, melyekben az Árpád-házi királyalakok festményei készültek. A faburkolat felett alkalmazott lizének és oszlopok hordják a gerendás mennyezetet, mely gerendák közötti síkok szintén majolika-lapokból vannak képezve. Az összes fa-alkotórészek stílszerű faragványokkal díszesek és részben aranyozva vannak. ... A szoba famunkáját Thék Endre készítette. Thék, a ki hazai faiparunk legkiválóbb képviselője, ez alkalommal is igazolta, hogy hírnevének meg tud felelni. A válogatott magyar diófa úgy szinével, valamint faragványainak finomságával tökéletesen megfelel a román stílus jellegének. A hatást fokozza a pontos összeépítés és a kifogástalan remek munka, melynek minden részén meglátszik, hogy szeretettel készült. A fa-alkotórészek közé betét gyanánt alkalmazott s Roskovics királyképei után készült nagy majolika-lemezek s egyéb majolika-részek, valamint a nagy kandalló, Zsolnay Vilmos pécsi gyárából kerültek ki. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 29.) A budai királyi palota Szent István-termének kandallója https://dka.oszk.hu/041400/041423 Lovay Zsuzsanna: A Thék-gyár bútorai a budai királyi palotában http://epa.oszk.hu/02100/02120/00029/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_29_473.pdf A budai királyi palota Szent István-termének ajtaja http://dka.oszk.hu/041400/041420 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1507x2250 300 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella