http://dka.oszk.hu/041100/041192 1900bb_Page_049_c.jpg http://dka.oszk.hu/041100/041192/1900bb_Page_049_c_kiskep.jpg Boer tüzérek Boer tüzérek Az angol-boer háborúból alcím digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2013-02-06 2013-02-06 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 47. évf. 6. sz. (1900. február 11.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02402/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Történelem, helytörténet Afrikai országok történelme Hadtudomány, katonapolitika Katonai szolgálat tüzérség tárgyszó/kulcsszó hadszíntér tárgyszó/kulcsszó katona tárgyszó/kulcsszó ló tárgyszó/kulcsszó Dél-Afrika földrajzi hely 19. sz. időszak Foglyokat kisérő boerok. Az Első búr háború (hollandul: Eerste Boerenoorlog, Afrikaans nyelven: Eerste Vryheidsoorlog, szó szerin Első szabadságharc), hívják még Első angol-búr háborúnak vagy Transvaal háborúnak, 1880. december 16. és 1881. március 23. között zajlott le a mai Dél-afrikai Köztársaság területén. Ez volt a búr háborúk kezdete. Az afrikai kontinens déli részét a 19. században kezdték gyarmatosítani. A Dél-Afrikába tartó britek erőszakosságának három indítéka volt: kezdetben, hogy irányítsák a kereskedelmi útvonalakat Indiába, második a felfedezés 1886-ban egy jelentős aranyfelfedezés történt Transvaalban, a harmadik ok a nyersanyagok sokasága, hatalmas gyémántokat találtak Kimberley város közelében a Transvaal Köztársaság határáránál. A Natalia Köztársaság egy rövid életű búr állam volt amit helyi afrikaans nép alapított meg 1839-ben. A köztársaság az Indiai-óceán partján helyezkedett el. A köztársaságot meghódították és 1843-ban csatolták a többi brit gyarmathoz. A britek 1880-ban megpróbálták hozzácsatolni a Transvaalt, és 1899-ben az Oranje Szabadállamot is (ez vezet majd a második búr háborúhoz) Fokföldhöz (Cape Colony-hoz). 1868-ban a britek magukhoz csatolták Basutolandot (mai Lesotho-t). Az 1880-as években Becsuánaföld (mai Botswana) A Német Birodalom és Nagy-Britannia közötti vita tárgya lett. Miután a németek 1884-ben elcsatolták Damaralandet és Namaqualandet (mai Namíbiát), a britek 1885-ben magukhoz csatolták Becsuánaföldet. Britannia 1815-ben megszerezte a Jóreménység-fokát Dél-Afrikában Hollandiától a napóleoni háborúk következtében. A hollandul beszélő telepes farmerekből álló csoportok (búrok) nehezteltek a britekre, bár az angol irányítás hozott néhány gazdasági előnyt. Az ott élő holland telepesek (Trekboers-ek), ezután északra a belső irányába emigráltak, végül alapítottak két köztársaságot, Oranje Szabadállamot és a Transvaal Köztársaságot. A britek nem próbálták megakadályozni, hogy a holland telepesek elmenjenek. A 1867-ben gyémántokat találtak Vaal folyó közelében, a felfedezés elindította a gyémánt-bányászatot, a világ minden részéről érkeztek szerencsét próbálni Kimberley városa 50,000 fölé emelkedett. Az 1870-es években a britek magukhoz csatolták Nyugat Griqualandet, ezáltal Kimberley városát is, ami felbőszítette a búrokat. ... (Forrás: Wikipédia) Képek a háború színhelyéről. Midőn a háború kiütött, mindenki meg volt győződve róla, hogy a boerok vitézül ellen fognak ugyan a nagy túlerőnek állani, de hogy olyan sikereket vívhassanak ki, mint eddig s annyi nagy győzelmet arassanak, azt senki se gyanította. Legkevésbbé pedig az angolok, kik - mint most már kétségtelenül kitűnt teljesen tájékozatlanok voltak a boerok erejét illetőleg. Különösen csalódtak pedig a boerok tüzérségében, mert meg voltak róla győződve, hogy ezek csak kevés és nagyobbára régi rendszerű ágyúval rendelkeznek, melyek a kitűnő angol tüzérséggel szemben teljességgel meg nem állhatnak. De mindjárt a háború elején kitűnt, hogy a boeroknak nem csak nagyszámú ágyúik vannak, hanem azok messzebb is hordanak, mint az angol ágyúk. Ezen fegyvereiket pedig a boerok már évek óta titokban szerezgették be a német Krupp-gyárból, legnagyobb részt pedig a franczia Creuzotból. Tüzéreik is jól ki vannak képezve s egyedüli rendes katonaságuk a boeroknak csakis a tüzérség, a mely egyenruházva is van, mig a többi csapatok emberei saját polgári ruháikban vesznek részt a háborúban. A boer gyalogság tulajdonkép lovasság is, a mennyiben a legtöbb boer lovon vonul ki a háborúba. Csata előtt azonban lovaikat a táborban hagyva, elsánczolják magukat s ugy várják az ellenséget. Szükség esetén aztán megint lóra kapva vonulnak odább. S ez magyarázza meg a boer sereg rendkívüli mozgékonyságát, minél fogva a veszedelmesebb pontokra gyorsan nagy haderőt birnak összevonni. A boer katonának különben egyedüli fegyvere a messzehordó, kitűnő Mauser-féle ismétlő puska, a töltéseket pedig a vállán keresztülvetett töltéstartóban hordja. Kardja, szuronya nincs a boernak, ezek csak a mozgásbtm akadályoznák, a szurony pedig a czélzást is nehezítené. S mind e mellett a rohamokban is megállja helyét a boer, a mint ezt a Ladysmith alatt január 6-ikán végbe ment véres csata bizonyitja, hol a boerok egy magaslatot egymásután háromszor foglaltak el rohammal szurony nélkül, a kézi viadalban csak puskatust használván, a mit különben tapasztalás szerint gyakran megszokott tenni a magyar gyalogság is, bár puskája szuronyos. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 11.) Wikipédia: Első búr háború http://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_b%C3%BAr_h%C3%A1bor%C3%BA Foglyokat kisérő boerok : Az angol-boer háborúból http://dka.oszk.hu/041100/041191 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1364x1536 300 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella