<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/038300/038306</URLOfDoc> 
	<Filename>1898_Oldal_068_b.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/038300/038306/1898_Oldal_068_b_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Port Arthur kikötője</MainTitle>
	<UniformTitle>Port Arthur kikötője</UniformTitle>
</DKAtitle>
<contributor_corp>
        <RoleOfContributorCorp>digitalizálta</RoleOfContributorCorp>
        <ContributorCorpName>Arcanum Adatbázis Kft.</ContributorCorpName>
        <PlaceOfContributorCorp>Budapest</PlaceOfContributorCorp>
        <CountryOfContributorCorp>Magyarország</CountryOfContributorCorp>
</contributor_corp>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2012-09-19</PdateChar>
        <Pdate>2012-09-19</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>digitalizálva</Pevent>
        <PdateChar>2008-09-01</PdateChar>
        <Pdate>2008-09-01</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>grafika</NameOfType>
        <NameOfType>újságrészlet</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Vasárnapi Ujság</NameOfCollection>
</subcollection>
<original_document>
        <OriginalTitle>Vasárnapi Ujság</OriginalTitle>
        <OriginalAttendance>45. évf. 8. sz. (1898. február 20.)</OriginalAttendance>
        <OriginalType>hetilap</OriginalType>
</original_document>
<source>
        <NameOfSource>OSZK EPA</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://epa.oszk.hu/00000/00030/02297/pdf/</URLOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Ázsiai országok történelme</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Politika, államigazgatás</Topic>
        <Subtopic>Politikatörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Hadtudomány, katonapolitika</Topic>
        <Subtopic>Hadtörténet</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>látkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>városkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kikötő</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Kína</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Port Arthur (Kína)</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>1898</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>időszak</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Port Arthur kikötője.</Caption>
        <Description>Port Arthur.
Annak a foglalásnak is beillő megszállásnak az emlegetése közben, mely a mult év végén történt Khina éjszakkeleti partmellékén, s melyet a közvélemény a diplomaták ismételt tiltakozása mellett is a khinai birodalom fölosztása kezdetének tekint, Kiaocsaun kivűl Port Arthur neve fordult elő leggyakrabban. Mindkét hely kikötő a Sárga-tenger partján, közel a nagy pecsili öbölhöz, mely Pekingnek, Khina fővárosának, mintegy a saját tengere. Kiaocsaut a németek, Port Arthur kikötőt az oroszok szállották meg és pedig mindkettőt a khinai kormány beleegyezésével.
Port Arthur a nagy khinai birodalomnak legújabb erősített kikötője. A híres alkirály, az Európában nem rég körutat tett s khinai Bismarcknak nevezett Li-Hung-Csang építtette ezt a várost és kikötőt 1880/84 között Liatung félsziget déli csúcsán s így mintegy őrálló erődnek szánva a pecsili öböl és a koreai öböl között. A városnak ma már 4000-nél több lakosa van; kikötője 460 méter hosszú s 320 méter széles e fölött 12 különböző európai jellegű erőd áll, több mint 40 Krupp-féle ágyúval, a város belsejében pedig számos vasöntőgyár, hajógyár és raktár van. A hatalmas erőd már 1894-ben szerepelt a khinai-japán háborúban, mikor a japánok rövid ideig tartó bombázás után bevették, de a békekötéskor visszaadták Khinának, ellenben a hadisarcz kifizetéséig megtartották maguknak a Port Arthurral csaknem szemközt s tőle 150 kilométernyire fekvő Váj-háj-váj kikötőt, a pecsili öböl másik kulcsát a Santung félsziget éjszaki partján. Ez is jó nagy erőd, nem messze a németek által megszállott kiaocsaui kikötőtől.
Port Arthurra már régóta vágyakoztak az oroszok különösen azért, mert a Csendes-oczeán partján nem volt egyetlen számbavehető kikötőnelyük sem. Vladivosztok, a legnagyobb orosz kikötő város, a hol a nagy szibériai vasút végpontja van, évente mintegy 8 hónapig használhatatlan, mivel a tenger vize itt befagy. Midőn 1897 decz. 18-án Reunoff orosz ellentengernagy Port Arthurt elfoglalta, hol a tenger vize soha be nem fagy, merész tettét azzal magvarázta az európai diplomáczia elött, hogy csak téli kikötőt akar ott biztosítani az orosz hajóhad számára s ezt igazolta azzal is, hogy a khinai kormány is ily föltétellel engedte át Port Arthurt az oroszoknak.
Mindd e mellett is nyilvánvaló azonban, hogy sem Kiaocsau se m Port Arthur, sőt talán Váj-háj-váj sem kerül többé vissza a khinaiak kezébe s a három nagyhatalom állandóan megmarad a Peking kulcsáúl tekinthető pecsili öböl közelében. Belátták ezt az angolok is, kiknek szintén van már erődjük Khina partjain, de jóval távolabb Pekingtől s hatalmuk és befolyásuk föntartása érdekében lépéseket is tettek, hogy ők is kapjanak Pekinghez közelebb valami területet. Ez azonban eddig még nem sikerült. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 20.)</Description>
</description>
<description>
        <Description>... 1898-ban Oroszország 25 éves bérleti szerződést írt alá a Liaotung-félszigetre és hozzálátott egy távol-keleti tengerészeti támaszpont kiépítéséhez Port Arthur kikötőjében, ami rendkívül feldühítette a japánokat, akik szintén nemzeti megaláztatásként élték át a külföldiek beavatkozását. A többi nagyhatalom, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia (érzékelvén Kína gyengeségét) további koncessziókat csikartak ki a Csing-kormánytól: Csingtao és Kiaocsou kikötőket a németek, Kuang-csou-ant a franciák, míg Wiehaiweit az angolok szerezték meg. ... (Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Wikipédia: Első kínai&#8211;japán háború</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA</URLOfRelation>
</relation>
<relation>
        <NameOfRelation>A japán-khinai háborúból. - Vej-haj-vej kikötő és környéke</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/036500/036597</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1567x661</MaxImageSize>
        <FinestResolution>200</FinestResolution>
        <ColorOfImage>szürke</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>erősen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Laskay Gabriella</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>