http://dka.oszk.hu/038300/038306 1898_Oldal_068_b.jpg http://dka.oszk.hu/038300/038306/1898_Oldal_068_b_kiskep.jpg Port Arthur kikötője Port Arthur kikötője digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-09-19 2012-09-19 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 45. évf. 8. sz. (1898. február 20.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02297/pdf/ Történelem, helytörténet Ázsiai országok történelme Politika, államigazgatás Politikatörténet Hadtudomány, katonapolitika Hadtörténet látkép tárgyszó/kulcsszó városkép tárgyszó/kulcsszó kikötő tárgyszó/kulcsszó Kína földrajzi hely Port Arthur (Kína) földrajzi hely 1898 időszak Port Arthur kikötője. Port Arthur. Annak a foglalásnak is beillő megszállásnak az emlegetése közben, mely a mult év végén történt Khina éjszakkeleti partmellékén, s melyet a közvélemény a diplomaták ismételt tiltakozása mellett is a khinai birodalom fölosztása kezdetének tekint, Kiaocsaun kivűl Port Arthur neve fordult elő leggyakrabban. Mindkét hely kikötő a Sárga-tenger partján, közel a nagy pecsili öbölhöz, mely Pekingnek, Khina fővárosának, mintegy a saját tengere. Kiaocsaut a németek, Port Arthur kikötőt az oroszok szállották meg és pedig mindkettőt a khinai kormány beleegyezésével. Port Arthur a nagy khinai birodalomnak legújabb erősített kikötője. A híres alkirály, az Európában nem rég körutat tett s khinai Bismarcknak nevezett Li-Hung-Csang építtette ezt a várost és kikötőt 1880/84 között Liatung félsziget déli csúcsán s így mintegy őrálló erődnek szánva a pecsili öböl és a koreai öböl között. A városnak ma már 4000-nél több lakosa van; kikötője 460 méter hosszú s 320 méter széles e fölött 12 különböző európai jellegű erőd áll, több mint 40 Krupp-féle ágyúval, a város belsejében pedig számos vasöntőgyár, hajógyár és raktár van. A hatalmas erőd már 1894-ben szerepelt a khinai-japán háborúban, mikor a japánok rövid ideig tartó bombázás után bevették, de a békekötéskor visszaadták Khinának, ellenben a hadisarcz kifizetéséig megtartották maguknak a Port Arthurral csaknem szemközt s tőle 150 kilométernyire fekvő Váj-háj-váj kikötőt, a pecsili öböl másik kulcsát a Santung félsziget éjszaki partján. Ez is jó nagy erőd, nem messze a németek által megszállott kiaocsaui kikötőtől. Port Arthurra már régóta vágyakoztak az oroszok különösen azért, mert a Csendes-oczeán partján nem volt egyetlen számbavehető kikötőnelyük sem. Vladivosztok, a legnagyobb orosz kikötő város, a hol a nagy szibériai vasút végpontja van, évente mintegy 8 hónapig használhatatlan, mivel a tenger vize itt befagy. Midőn 1897 decz. 18-án Reunoff orosz ellentengernagy Port Arthurt elfoglalta, hol a tenger vize soha be nem fagy, merész tettét azzal magvarázta az európai diplomáczia elött, hogy csak téli kikötőt akar ott biztosítani az orosz hajóhad számára s ezt igazolta azzal is, hogy a khinai kormány is ily föltétellel engedte át Port Arthurt az oroszoknak. Mindd e mellett is nyilvánvaló azonban, hogy sem Kiaocsau se m Port Arthur, sőt talán Váj-háj-váj sem kerül többé vissza a khinaiak kezébe s a három nagyhatalom állandóan megmarad a Peking kulcsáúl tekinthető pecsili öböl közelében. Belátták ezt az angolok is, kiknek szintén van már erődjük Khina partjain, de jóval távolabb Pekingtől s hatalmuk és befolyásuk föntartása érdekében lépéseket is tettek, hogy ők is kapjanak Pekinghez közelebb valami területet. Ez azonban eddig még nem sikerült. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. február 20.) ... 1898-ban Oroszország 25 éves bérleti szerződést írt alá a Liaotung-félszigetre és hozzálátott egy távol-keleti tengerészeti támaszpont kiépítéséhez Port Arthur kikötőjében, ami rendkívül feldühítette a japánokat, akik szintén nemzeti megaláztatásként élték át a külföldiek beavatkozását. A többi nagyhatalom, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia (érzékelvén Kína gyengeségét) további koncessziókat csikartak ki a Csing-kormánytól: Csingtao és Kiaocsou kikötőket a németek, Kuang-csou-ant a franciák, míg Wiehaiweit az angolok szerezték meg. ... (Forrás: Wikipédia) Wikipédia: Első kínai–japán háború http://hu.wikipedia.org/wiki/Els%C5%91_k%C3%ADnai%E2%80%93jap%C3%A1n_h%C3%A1bor%C3%BA A japán-khinai háborúból. - Vej-haj-vej kikötő és környéke http://dka.oszk.hu/036500/036597 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1567x661 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella