http://keptar.oszk.hu/036400/036434 1895_Oldal_062_b.jpg http://keptar.oszk.hu/036400/036434/1895_Oldal_062_b_kiskep.jpg Az Angyalvár Rómában Angyalvár Rómában digitalizálta Arcanum Adatbázis Kft. Budapest Magyarország felvéve 2012-05-21 2012-05-21 digitalizálva 2008-09-01 2008-09-01 grafika épület újságrészlet Vasárnapi Ujság Vasárnapi Ujság 42. évf. 8. sz. (1895. február 24.) hetilap OSZK EPA http://epa.oszk.hu/00000/00030/02138/pdf/ Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika épületkép műfaj grafika műfaj síremlék tárgyszó/kulcsszó erőd tárgyszó/kulcsszó börtön tárgyszó/kulcsszó lakóépület tárgyszó/kulcsszó múzeum tárgyszó/kulcsszó Olaszország földrajzi hely Róma földrajzi hely 2. század időszak Az Angyalvár Rómában. Az Angyalvár (olasz nyelven Castel Sant'Angelo, latinul Moles Hadriani) Hadrianus császár síremléke Rómában. A Tevere jobb partján áll, a folyón átívelő Ponte Sant'Angelo köti össze a várossal. Az Angyalvár Hadrianus császár síremlékének épült 135 és 139 között, a halikarnasszoszi mauzóleum mintájára. Caracalla uralkodásáig a császárok temetkezőhelye volt. Az alapépítmény egy 84 m élhosszúságú négyszög, amelyen egy 60 m átmérőjű monumentális henger áll. A henger belsejében egymás alatt 4 kamra található (legalul a sírkamra), melyeket spirális folyosó vesz körül. A későbbi évszázadokban katonai erőddé alakították a mauzóleumot, majd Aurelianus császár falainak egyik központi erődje lett. A középkorban már Róma erődjének számított az épület. Annyi harc folyt érte, hogy a polgárok 1379-ben megkísérelték lebontani: szerencsére csak a márványborítás esett áldozatul. Az avignoni fogságból hazatérve a pápák az Angyalvárat választották fellegváruknak. IX. Bonifác pápa kezdte meg az épület átépítését 1393-ban. III. Miklós pápa a 14. században titkos alagúttal kötötte a Vatikánhoz (ez az ún. Passetto di Borgo): így lehetővé vált, hogy a pápa bármikor menedéket keressen a várban. VI. Sándor négy bástyát építtetett az alapnégyszögre. Ide menekült VII. Kelemen pápa, amikor V. Károly zsoldoshadserege 1527-ben elfoglalta és kifosztotta Rómát (Sacco di Roma); az ostrom idején Cellini innen lőtte ágyúival az ellenséges hadat. Az épület börtönként is funkcionált, itt raboskodott például Giordano Bruno, Beatrice Cenci, Benvenuto Cellini, Cagliostro. Nyugodtabb időkben az Angyalvárat a pápák nyári laknak használták. Még V. Miklós kezdte el a pápai lakosztály építését a vár felső részén, mely végül III. Pál pápa idején fejeződött be. Innen ered a lakosztály elnevezése: a Sala Paolina falait Raffaello tanítványai (például Perin de Vaga) díszítették mitológiai freskókkal. Az Angyalvár nevet az 590-ben pusztító pestisjárvány idején kapta: a járvány elhárítására a I. Gergely pápa könyörgő körmeneteket tartott. A legenda szerint egy alkalommal a vár tetején meglátta Szent Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe: ezzel jelezte a járvány végét. Az épület tetejére először Baccio da Montelupo Szent Mihályt ábrázoló márványszobra került, majd 1753-tól ezt felváltotta a Peter Anton von Verschaffelt által készített bronzszobor. 1870-ben az épületet államosították, ezután börtönként, majd kaszárnyaként működött. 1905-ben kezdték el a restaurálását, 1933 óta múzeumként funkcionál. A látogatók megtekinthetik az ókori spirális feljárót, a császárok egykori temetkezőfülkéit, de látható a múzeumban egy fegyvergyűjtemény és az épület történetét bemutató tárlat is. (Forrás: Wikipédia) Wikipédia: Angyalvár http://hu.wikipedia.org/wiki/Angyalv%C3%A1r A Ponte S. Angelo és Hadrianus mauzoleuma : A mai Angyalvár http://dka.oszk.hu/003400/003415 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1785x1195 200 szürke 24 erősen tömörített KÉSZ katalogizálás Laskay Gabriella