http://dka.oszk.hu/032900/032925 10726553_6d9080e78.jpg http://dka.oszk.hu/032900/032925/10726553_6d9080e78_kiskep.jpg Emléklakat Emléklakat fényképész Hoffmann Miklós N Manóvezér felvéve 2011-11-20 2011-11-20 létrehozva 2011-02-05 2011-02-05 A kép készítésének időpontja fénykép Inda fotó Inda fotó http://indafoto.hu/Manovezer/image/10726553-6d9080e7/364715 Attribution 2.5 Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret Könnyűipar, vegyipar Egyéb iparcikkek gyártása Lánchíd tárgyszó/kulcsszó Duna Földrajzi név lakat tárgyszó/kulcsszó lakatosáru tárgyszó/kulcsszó lámpa tárgyszó/kulcsszó Budapest földrajzi hely Duna (folyó) földrajzi hely A Széchenyi lánchíd (a köznyelvben általában csak Lánchíd) a Buda és Pest közötti állandó összeköttetést biztosító legrégibb, egyben legismertebb híd a Dunán, a magyar főváros egyik jelképe. Építését gróf Széchenyi István kezdeményezte és báró Sina György finanszírozta. A Lánchíd volt az első állandó híd Pest és Buda között, egyben a teljes magyarországi Duna-szakaszon is. A munkálatok 1839-ben kezdődtek, a kész hidat 1849-ben avatták fel. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Clark Ádám volt. Utóbbiról nevezték el az Alagút és a Lánchíd közötti teret (Clark Ádám tér). A hídfők oroszlánjait Marschalkó János lőcsei szobrászművész készítette. A híd megépítésének teljes költsége (előmunkálatok, a budai oldalon lévő kincstári épületek megváltása, Pestnek és Budának kifizetett kárpótlás) 6,575 millió forintot tett ki, ebből a híd 4,4 millióba került. A II. világháború végén a német hadsereg a hidat felrobbantotta. Az újjáépített hidat első felavatásának 100. évfordulóján, 1949. november 20-án nyitották ismét meg. Legutóbb 1986-1988-ban újították fel. A pillérek boltívein lévő régi szocialista címereket az eredeti Kossuth-címerekre 1996-ban alakították vissza. A nyári hónapok hétvégéin és bizonyos ünnepi alkalmakkor lezárják a járműforgalom elől, átadva a hidat a gyalogosforgalomnak. A Lánchíd háromnyílású, kőpilléres, merevítőtartós függőhíd. Az 1839 és 1849 között felépült híd egyik legkiemelkedőbb műszaki alkotása volt korának. A készülő hidat a nemzetközi szakma élénken figyelte, John Augustus Roebling is tanulmányozta, a legnagyobb függőhídként írt róla. Valójában az 1834-ben a svájci Fribourgban elkészült Grand Pont Suspendu (Nagy Függőhíd) után a második legnagyobb függőhíd volt, de az kábelhíd, így a világ legnagyobb láncokra felfüggesztett hídja (lánchídja) címet sokáig viselhette (1903-ban a régi Erzsébet híd vette át tőle ezt a címet). A Regensburg alatti 2400 km hosszú Duna-szakasz első állandó hídja, amit mindmáig a legszebbek között tartanak nyilván. Építése idején a világ egyik legkorszerűbb és legjobban merevített függőhídja volt. A kőből készült szerkezeti elemek kisebb, a lényeget nem befolyásoló átalakításokkal az eredetivel megegyeznek. A vasszerkezetet azonban teljes egészében le kellett cserélni egy erősebb acélszerkezetre. Ez a szerkezet külső alakjában az eredetire emlékeztet, nem tapasztalható szembetűnő eltérés a korábbitól. A Széchenyi lánchíd nevet a budai hídfő külső oldalán feltüntették, a hídfők belső oldalain, az oroszlánszobrok alatt álló feliratok a híd alkotóinak állítanak emléket. A pesti oldalon, a Roosevelt tér déli részén álló kandeláber talapzatára 1998-ban a Budapesti Városvédő Egyesület kétnyelvű emléktáblát helyezett el. A kétnyelvű emléktábla A Lánchíd mindkét pillérének homlokfalain, illetve a Váralagút Duna felőli kapuzatának tetején is megtalálható Magyarország címere. A Kossuth-címer bevezetésekor, 1946-ban a koronát levették, majd az 1949-es újjáépítéskor az új alkotmány népi demokratikus címerét, 1973-ban pedig az 1957-ben megalkotott, ún. pajzsos címert (Kádár-címer) helyezték el a hídon. A rendszerváltás és a Magyar Köztársaság kikiáltása (1989. október 23.), illetve a történeti nemzeti jelképeink újbóli törvénybe foglalása után később helyreállították az országcímereket. Az eredeti formának megfelelő címerek 1996-ban kerültek a híd és az Alagút kapuzataira. 1994-ben a Széchenyi lánchíd az Alagúttal együtt a privatizációs törvény végrehajtása során a Fővárosi Önkormányzat tulajdonává vált.(Forrás: Wikipédia) Hoffmann Miklós: Ívek http://dka.oszk.hu/032900/032921 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1067 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Dávid Adrienne