http://dka.oszk.hu/032800/032838 Brody_Sandor.jpg http://dka.oszk.hu/032800/032838/Brody_Sandor_kiskep.jpg Bródy Sándor Bródy Sándor digitalizálta Róth András Lajos N közreadó Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár Székelyudvarhely Románia felvéve 2012-07-10 2012-07-10 fénykép arckép Érdekes Ujság dekameronja Az Érdekes Ujság Dekameronja szerk. Kabos Ede Budapest : Légrády, [1913-1916] antológia Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtár Róth András Lajostól. Képzőművészet, vizuális művészetek Fotóművészet, fényképészet Irodalomtörténet, irodalomtudomány Magyar irodalom története Történelem, helytörténet Levéltári kutatás fénykép műfaj portré műfaj kézjegy tárgyszó/kulcsszó író tárgyszó/kulcsszó Bródy Sándor (1863-1924) személynév 19. század időszak Magyarország földrajzi hely 20. század időszak Bródy Sándor író, drámaíró, publicista. A középiskolát nem fejezte be; tizennyolc éves korában Gyulán írnok egy ügyvédnél; első cikkei a helyi lapban jelentek meg. Novellákat írt. 1884-ben Pestre költözött. Nyomor c. novelláskötete és Faust orvos c. regénye alapján a kritika a magyar Zolát sejtette benne. A Magyar Hírlapnál kapott állást. 1888-ban - ahogy ő maga írta - egy báli tudósításra Kolozsvárra utazott, három évig maradt ott. Szerkesztette az Erdélyi Híradót (1888-89), az Erdélyi Képes Újságot és a Kolozsvári Életet (1889), ezután a Magyarországot (1889-90). 1890-ben ismét Budapestre került, a Magyar Hírlap munkatársa. 1900-ban egy évig Fehér Könyv c. irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, amelynek érdekessége az volt, hogy minden számát elejétől végig ő írta. 1903-05 között Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával szerk. Jövendő c. hetilapjában, amely a Nyugat megindulásáig a modern, haladó polgári irodalom legfontosabb orgánuma volt, merészen bírálta a korabeli társadalom visszásságait. 1905 nyarán a Semmeringen öngyilkossági kísérletet követett el. Felgyógyulása után a Pesti Hírlap, A Nap, Az Újság, később Az Est munkatársa. A forradalommal, a Tanácsköztársasággal egyértelműen rokonszenvezett, s bár szerepet nem vállalt benne, az ellenforradalom alatt mégis bécsi emigrációba kényszerült. 1923-ban tért haza. A századforduló jelentős polgári írója volt. Színművei nagy sikert arattak: A dada (1904); A tanítónő (1908); A medikus (1911). Szókimondó bátorsága s újszerű modern prózai stílusa miatt Ady Endre s Móricz Zsigmod is az új m. irodalom egyik legjelentősebb úttörő egyéniségének tartotta. (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Fekist : Bródy Sándor (1863-1924) író emléktáblája a nevét viselő utca elején http://dka.oszk.hu/028400/028495 JPEG képállomány N JPEG képállomány 2481x3589 600 színes 24 közepesen tömörített 2-5. köt. KÉSZ PUBLIC katalogizálás Kekk Adrienn