http://dka.oszk.hu/029800/029889 8209055.jpg http://dka.oszk.hu/029800/029889/8209055_kiskep.jpg Benne még öregebb életképek Benne még öregebb életképek fényképész Nagy Alexandra N építész Divald Károly N ifj. felvéve 2011-10-23 2011-10-23 létrehozva 2010-06-13 2010-06-13 A kép készítésének időpontja fénykép Inda fotó Inda fotó http://indafoto.hu/rozsi_a_rozsomak/image/8209055-1b7d1acc/297905 Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.5 Közlekedés, szállítás Repülés Építészet, építőipar Épületek Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet légi szállítás tárgyszó/kulcsszó repülőtér tárgyszó/kulcsszó Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér intézmény Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Ferihegy földrajzi hely Ferihegy 1., kiállítás. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, korábbi nevén Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér, melyet nemzetközileg Budapest Ferihegy néven is ismernek (IATA: BUD, ICAO: LHBP) Budapest nemzetközi repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőtere közül a legnagyobb és legismertebb. Európai, ázsiai, észak-amerikai és közel-keleti országok repülőtereivel egyaránt forgalmi kapcsolatban van. A repülőtér új elnevezése 2011. március 25-étől érvényes. Eredeti elnevezését fekvése szerint kapta, ugyanis Ferihegy területén található. Az I. világháborút követően a magyar polgári repülés nehezen és korlátozások közepette alakulhatott ki. Ennek során Mátyásföld után a Budaörsi repülőtér lett a 30-as évek végén a belföldi és egyben az ország nemzetközi repülőtere is. 1938-ban újra napirendre került egy új fővárosi repülőtér létesítése. Ehhez hozzájárultak a rövid ideje működő budaörsi repülőtér problémái is. A három település, Pestszentlőrinc, Rákoshegy és Vecsés határában lévő területet jelölték ki a leendő új repülőtérnek. A Budapest-Szolnok vasútvonal melletti lapos, keleti felén dombos terület 1723-tól a Grassalkovich család tulajdonában volt és a század végén itt bérelt mintegy 650 holdat egy gazdag budai serfőző, Mayerffy Xavér Ferenc. Róla nevezték el Ferihegynek a környéket, ami előbb Szontagh-, majd Podmaniczky-, végül pedig Vigyázó-birtok volt. 1928 után a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába került, de a környékbeli gazdáknak is voltak itt földjeik. Az 1939 szeptemberében kiírt pályázat decemberi eredményhirdetésekor a megvalósításra legalkalmasabbnak, kis módosítással ifj. Dávid Károly (1903-1973) terveit találták. A tervező, aki a modern magyar építőművészet egyik megteremtője volt, egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről stílusosan, egy hatalmas repülőgépre emlékeztetett. A törzse a nagyméretű impozáns indulási-érkezési csarnok, a vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a felszálló mező felé néző emeletes részek, motorjai pedig az ezek előtt lévő két irányítótorony.(Forrás: Wikipédia) Nagy Alexandra: Az Öreg Ferihegy http://dka.oszk.hu/029800/029888 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1600x1139 24 KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán