http://dka.oszk.hu/029800/029813 6635117.jpg http://dka.oszk.hu/029800/029813/6635117_kiskep.jpg Hazafelé - a túlnőtt árnyékok Hazafelé - a túlnőtt árnyékok fényképész Nagy Alexandra N felvéve 2011-10-24 2011-10-24 létrehozva 2010-01-23 2010-01-23 A kép készítésének időpontja fénykép Inda fotó Inda fotó http://indafoto.hu/rozsi_a_rozsomak/image/6635117-95f24eb6/253769 Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.5 Utazás, turizmus Természetjárás, hegymászás Földtudományok, földrajz Természeti földrajz Utazás, turizmus Magyarországi látnivalók Történelem, helytörténet Helytörténet, helyismeret tájkép műfaj tél tárgyszó/kulcsszó hó tárgyszó/kulcsszó kirándulás tárgyszó/kulcsszó Magyarország földrajzi hely Visegrádi-hegység földrajzi hely Rám-szakadék földrajzi hely Rám-szakadék A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban fekvő hegyvonulat, amely földrajzilag az Északi-középhegység része, geopolitikai szempontból viszont többnyire a Dunántúli-középhegységhez sorolják. A Pilist és a Visegrádi-hegységet a Pomázt Esztergommal összekötő egyenes mentén húzódó Dera- és Szentléleki-patak völgye választja el egymástól. A hegység névadója Visegrád város Pest megyében. Magyarország egyik legkisebb, és egyben egyik legrégibb városa. Népszerű kirándulóhely, régészeti jelentősége kiemelkedő. A hegység formakincse is eltér a pilisi oldaltól: kevesebb a vad letörés és a mély szurdok (bár éppen itt vannak az egész hegység legszebb és legveszélyesebb szurdokai, a Rám-szakadék és a Holdvilág-árok). Karsztosodó kőzetek hiányában a hegységben viszonylag kevés barlang ismert, azok is kisebb hasadékbarlangok, illetve kőfülkék. Érdekes képződmény azonban itt is van sok: az andezitkiszögellésekből gyakran (a Rám-szakadékban, a Vadálló-köveknél stb.) bizarr és lenyűgöző formákat alkot a szél, a folyóvíz és az eső. Fontos barlangképző tényező még a hegységben a kőzetcsuszamlás is, például a Vasas-szakadékban.A Dömös közigazgatási területén húzódó Rám-szakadék a Rám-hegy tömbjébe vágódó Három-forrás-völgy különösen szép, egyik leglátogatottabb és vadregényes része. A Dunántúli-középhegység legkeletibb része a Visegrádi-hegység, kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, igen heves vulkáni tevékenység során keletkezett. A hegy kőzeteire jellemzők a vulkáni eredetű andezit és andezittörmelékes breccsába (szögletes, éles kőzettörmelék-darabokból összecementálódott kőzet) ágyazott kőtömbök, amikből a kőzet felszínre kerülése óta a felszíni vizek és a fagy munkájának eredményeképpen völgyek alakultak ki. Az összegyűlt csapadékvizek mély völgyeket faragtak a hegyek oldalába. A szakadék a benne vezető turistaúton kellő óvatossággal végigjárható. A kirándulás közben a leglátványosabb földtani értékeket lehet megtekinteni.A szurdokban összességében 112 m-es szintkülönbséget kell leküzdeniük a túrázóknak. A szűk, meredek falakkal határolt szurdokvölgy (mely magassága eléri a 35 métert, szélessége pedig több helyen 3 méternél is kevesebb) bemutatja a különböző vulkáni rétegeket. A puha tufában magas, függőleges falak, a víznek ellenálló keményebb lávarétegeken pedig zúgók, vízesések alakultak ki. A szakadékon keresztülfolyó Rám-patak végül a Szőke-forrás völgyében a Malom-patakba folyik. (Forrás: Wikipédia) Nagy Alexandra: Fenyegetés http://dka.oszk.hu/029800/029812 JPEG képállomány N JPEG képállomány 691x922 24 KÉSZ katalogizálás Rónay Zoltán