<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/029700/029768</URLOfDoc> 
	<Filename>4487639.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/029700/029768/4487639_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>bőség</MainTitle>
	<UniformTitle>Bőség</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Mohácsi</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Elvira</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorOtherName1>elvi</CreatorOtherName1>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2011-08-27</PdateChar>
        <Pdate>2011-08-27</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2009-06-12</PdateChar>
        <Pdate>2009-06-12</Pdate>
        <PdateNote>A kép készítésének időpontja</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Inda fotó</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Növényvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Állatvilág</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Inda fotó</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://indafoto.hu/elvi/image/4487639-77675830/47797</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution-NonCommercial-ShareAlike 2.5</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Növénytan</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Mezőgazdaság, élelmiszeripar</Topic>
        <Subtopic>Növénytermesztés, kertészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Biológia, etológia</Topic>
        <Subtopic>Állattan</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>növénykép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon termő növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kertészeti növény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>dísznövény</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kaktusz</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>virág</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>állatkép</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vadon élő állat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>rovar</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>virágpor</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Ároktő</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Echinopsis eyriesii, porzó, virágpor, bibe.</Caption>
        <Description>Az Echinopsis nemzetségnevet Dr. Joseph Gerhard ZUCCARINI (1797. 08. 10. - 1848. 02. 18.) német botanikus, kaktuszkutató és fajleíró, a Müncheni Botanikai Egyetem professzora alkalmazta először. Zuccarini legismertebb felfedezése az Astrophytum asterias, de emellett a Mammillaria carnea, a M. uncinata és a Thelocactus leucacanthus leírása is az ő nevéhez fűződik. Zuccarini figyelmét felkeltette, hogy bizonyos kaktuszfajoknak igen hosszú (15-30 cm), bozontosan szőrös, nagy átmérőjű (8-15 cm), éjszaka nyíló virága fejlődik, mely kb. 1 nap alatt el is virít. E megfigyelés alapján 1837-ben az Echinocactus gyűjtőnemzetségtől leválasztotta ezt a csoportot és Echinopsis néven új nemzetséget hozott létre. E nemzetséghez kb. 50 évvel ezelőtt nagyjából 40 faj tartozott, ma már 56 fajt és 9 változatot tartanak nyilván, de volt, mikor különböző nemzetségek (Aylostera - ma Rebutia -, Cereus, Chamecereus, Lobivia, Pseudolobivia, Setiechinopsis, Soehrensia, Trichocereus) fajait összevonva kb. 150 fajból is állt. Az Echinopsis név két görög szó összevonásából kialakított tudományos kifejezés. Az első tag - echinos - jelentése (tarajos) sül, sün (talán tengerisünre is vonatkozhat). Az utótag - opsis - jelentése megjelenés, látszat, hasonlóság. Tehát az Echinopsis nemzetségnév jelentése: sünhöz hasonló kaktuszok, azaz sünkaktuszok. ... 
Virága fehér, tölcsér alakú, 17-25 cm hosszú, kb. 12 cm átmérőjű. (A rózsaszín virágú egy változat, de hibrid is lehet). Már 4-5 éves korukban, néha hamarabb is virágzóképesek. A virág az areola csúcsközeli pontjából fejlődik ki igen lassan, a bóbita megjelenésétől kezdődően több hét is eltelhet. Pár nappal a nyílás előtt igen hosszúra nyúlik a virágcső, néhány órával a virágzás előtt pedig a bimbó is látványosan megnő és a külső lepellevelek is "megszínesednek". A virágzás napnyugta után indul végső formáját hamar elnyeri és a hőmérséklettől függően kb. 24-36 óra alatt be is fejeződik. A virágzás fő időszaka május-július, de később is fejlődik virágbimbó, viszont már nem mindegyik tud kinyílni a teleltetés miatt. A virágcső a testmérethez képest igen hosszú, vastag, sárgászöld színű, pikkelylevelekkel borított, melyek hónaljában hosszú, sötétbarna vagy szürkésbarna szöszös szőrzet fejlődik. A magház zöld, szintén sűrűn sötéthajas, a virágzás során édes, mézszerű váladékot termel. Ez csak a virág felmetszése esetén látható és ízlelhető meg. A külső lepellevelek zöldessárgák, keskeny lándzsa alakúak, hegyes csúccsal. A belső lepellevelek szélesebb lándzsa alakúak, szintén hegyes csúccsal és fehér színűek. A porzószálak zöldessárgák, hosszúak, 2 porzókörben helyezkednek el. A felső porzókörben kb. 140 porzószál fejlődik körben és szabályosan, melyek hosszának nagy része (90-95 %) hozzánő a virágcső belső falához Ez a képződmény a torokhártya (hymen). Az alsó porzókörből fejlődő porzószálak (kb. 600 db) egy nyalábban a virágtölcsér alsó oldalában körbeölelik a bibeszálat A portok halvány krémsárga, a bibeszál és a bibe világossárga vagy fehér, mely kb. 12 ágra tagolódik. (Egy eredeti, 22 cm hosszú virágról készült metszeten jól szemléltethetők az előzőekben leírtak). A virág a nyílás kezdetén kellemes jázmin-, vagy fűszerillatú, az illat intenzitása másnapra jelentősen csökken. Megporzás vagy annak elmaradása esetén a virág gyorsan leszárad, melynek nedvét a kaktusz szükség esetén újra hasznosítja (visszaszívja). Az elszáradt virág hosszabb ideig rajta marad a termésen, míg meddőség esetén hamar leválik az areoláról. 
Termése kb. 2-3 cm-es gömb vagy megnyúlt bogyó alakú. Felülete molyhos, beérve megszárad, majd felreped. A szétszóródó magok, (melyek kb. 1 mm nagyságúak, feketék és gödrös felületűek) körülötte, mint magoncok, új, önálló életet kezdenek. Élőhelye: Argentína, Dél-Brazília és Uruguay. (Forrás: kaktuszgyujtok.hu)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>csorita: A kaktusz virága</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/022300/022396</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>965x761</MaxImageSize>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Rónay Zoltán</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>