http://dka.oszk.hu/020900/020906 farkasreti_gobbi_h.jpg http://dka.oszk.hu/020900/020906/farkasreti_gobbi_h_kiskep.jpg Gobbi Hilda Gobbi Hilda fényképész Varga József N szobrász Búza Barna N felvéve 2010-11-27 2010-11-27 fénykép szobor Varga József fotói Farkasréti temető Dr. Varga József honlapja http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html Az alkotótól. Képzőművészet, vizuális művészetek Szobrászat, kerámiaművészet Család, társas kapcsolatok Halál Képzőművészet, vizuális művészetek Építőművészet Film, színház, előadóművészet Film- és színháztörténet Gobbi Hilda (1913-1988) személynév síremlék tárgyszó/kulcsszó temető tárgyszó/kulcsszó sírfelirat tárgyszó/kulcsszó szobor műfaj Magyarország földrajzi hely Budapest földrajzi hely Farkasréti temető: 22/1-1-79 [szobrász: Búza Barna] Gobbi Hilda színésznő, Kossuth-díjas (1949), érdemes művész (1950), kiváló művész (1955). Apai ágon olasz származású. Gimnáziumi tanulmányait követően Putnokon a Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-1935 között a Színművészeti Akadémia ösztöndíjas növendéke. 1935-ben nyert oklevelet, a vizsgaelőadáson a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, első szerepében a szobalányt alakította Pierre Lotti Szembekötősdi c. vígjátékában. A színháznak 25 éven át volt tagja. 1960-tól 1971-ig a József Attila Színházban játszott. 1971-től 1979-ig (nyugdíjba vonulásáig) ismét a Nemzeti Színház tagja volt, de utána is vezető színésznő a Nemzeti Színházban, majd 1983-tól halálig a budapesti Katona József Színházban. 1945 előtt részt vett a munkásszínjátszásban, tagja volt a Független Színpadnak, szerepelt a Vasas Szakszervezet művészestjein, részt vett az ellenállási mozgalomban. A háború után fizikai munkával vett részt a megsérült Nemzeti Színház újjáépítésében, és széles körű társadalmi tevékenységet fejtett ki. A munkás és paraszt származású színinövendékek számára létrehozta a Horváth Árpád Kollégiumot (1947. márc.), az idős és magányos színészek számára a Jászai Mari Színészotthon (1948. márc., Bp., Magyar utca), 1950. októberében pedig megnyitotta a második színészotthont a budapesti Lendvay utcában. A Jászai Otthont 1985-ben átalakította a fiatal, kezdő színészek otthonává. Szívós és kitartó munkával létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot, amelyet Bajor Gizi egykori villájában rendezett be és halálának első évfordulóján, 1952. február 12-én nyitott meg. A színészmúzeumot az időközben elhunyt pályatársak emlékeivel még négy ízben bővítette (1974, 1981, 1985, 1987). A Színházművészeti Szövetségben, valamint a Színész Szakszervezetben haláláig harcolt rászoruló színésztársainak érdekeiért. Végrendeletében legnagyobb színpadi alakításának emlékére Aase-díjat alapított a Nemzeti Színház legjobb epizódszínészei jutalmazására, dunabogdányi nyaralóját pedig színészi üdülő-alkotóház céljára hagyományozta. Színészi skálája a bohózattól a tragédiáig ívelt. Egészen fiatalon játszott öregasszony-szerepeket, de túl a harmincadik évén illúziót keltő Sasfiók (E. Rostand), ill. Nyilas Misi volt (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Vígjátékokban kitűnően érvényesült karikírozó képessége és harsány humora. Gyakran mondott verseket, állandó szereplője volt a Magy. Rádiónak, s a Szabó család c. sorozanak több mint ezer előadásában vett részt (Szabó néni), betegágyán is folytatva, egészen haláláig. Népszerűségét társadalmi munkái és tv-film-szerepei mellett ez a hetenként ismétlődő rádiószereplése is fokozta. 1987-ben televíziós portréfilm készült róla. Tanulmányt írt a szavalásról (Bp., 1942). Visszaemlékezéseit Közben címmel adta ki (Bp., 1982). SZOT-díjjal tüntették ki (1977). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon) Fedák Sári http://dka.oszk.hu/020800/020879 JPEG képállomány N JPEG képállomány 1200x1600 színes 24 közepesen tömörített KÉSZ katalogizálás Kekk Adrienn