<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://dka.oszk.hu/020800/020832</URLOfDoc> 
	<Filename>farkasreti_bulla_e.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://dka.oszk.hu/020800/020832/farkasreti_bulla_e_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Bulla Elma és Fendrik Ferenc</MainTitle>
	<UniformTitle>Bulla Elma és Fendrik Ferenc</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Varga</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>József</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2010-11-24</PdateChar>
        <Pdate>2010-11-24</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Varga József fotói</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Farkasréti temető</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Dr. Varga József honlapja</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.agt.bme.hu/varga/foto/ajanlat.html</URLOfSource>
        <NoteOfSource>Az alkotótól.</NoteOfSource>
</source>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Szobrászat, kerámiaművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Család, társas kapcsolatok</Topic>
        <Subtopic>Halál</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Építőművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Genealógia, családtörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Film, színház, előadóművészet</Topic>
        <Subtopic>Film- és színháztörténet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Irodalomtörténet, irodalomtudomány</Topic>
        <Subtopic>Magyar irodalom története</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>Bulla Elma (1913-1980)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>síremlék</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>temető</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>sírfelirat</Keyword>
        <SubjectRefinement>műfaj</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Fendrik Ferenc (1911-1985)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Budapest</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Farkasréti temető: 25/I-1-52</Caption>
        <Description>Bulla Elma Kossuth-díjas (1956) magyar színésznő, érdemes (1954) és kiváló művész (1960).

Pozsonyban szülei (Bulla Antal és kisrákói és biszticskai Lehoczky Elma) beíratták a Bérczy-féle tánciskolába, édesanyja pedig a helyi szlovák színház prímabalerinájához, az orosz származású Aubrichtovához íratta be különórákra. Tehetségére hamar felfigyeltek, hat esztendős korában a tánciskola önálló matinét rendezett számára. Viscoussi olasz balettmester külföldi turnéra vitte a csodagyereket. 1923 és 1925 Munczi Bulla művésznéven járta Európát. Amikor fellépett a bécsi Józsefvárosi Színházban (Josefstadt színház), látta Max Reinhardt, aki beszélt szüleivel és átvette a tanítását. A színjátszás alapismereteit Margarethe Forbes-től tanulta, aki korábban Darvas Lilit is tanította. Tizenhárom évesen már Puckot játszott németül a Szentivánéji álomban. Bárdos Artúr 1934-ben hazahívta, 1935 elején már a Belvárosi Színházban debütál, Meller Rózsi "Vallomás" című darabjában. "Hittel írom le azonban, hogy pályámon hasonló európai értékkel, hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönséget hordozza..." - írta alakításáról Kosztolányi Dezső.

A "Vallomás" előadásai közben folyton berekedt, orvoshoz fordult és a svábhegyi szanatóriumban beleszeretett kezelőorvosába, dr. Nagy Endrébe. A Mátyás templomban 1936-ban megesküdtek. Budán az Endresz György utca 4/b szám alatt vettek közös otthont. Nagy professzor kezelte az akkor már Londonban élő Korda testvéreket is és sokat azon színészek közül, akik Kordák filmjeiben játszottak. A házasság azonban nem volt tartós, Bulla Elma később Fendrik Ferenc zalaegerszegi író, drámaíró felesége lett.

George Bernard Shaw darabjában 1936-ban eljátszotta Johanna szerepét és ezzel felnőtt színészként is berobbant a magyar színművészet élvonalába. Herczeg Ferenc, Márai Sándor, Vámbéry Rusztem és mások lelkendezve írtak alakításáról. Ugyanebben az évben játszotta el a "Vallomás" filmváltozata ("Én voltam") főszerepét, többek közt Csortos Gyulával együtt szerepelve.

1938-ban a Vígszínházhoz szerződött.

Az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. (Karády Katalinnal a "Kísértés" című filmben, Tolnay Klárival a "Férfihűség"-ben, Muráti Lilivel a "Késő" című filmben, Nagykovácsi Ilonával a "Fény és árnyék"-ban. A háború után a Belvárosi Színház tagja volt, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. Amikor 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott. 1971-től csaknem 200 estén át játszotta Örkény István Macskajáték című darabjában Giza szerepét, Sulyok Mária partnereként.
(Forrás: Wikipédia)</Description>
</description>
<description>
        <Description>Fendrik Ferenc író, Bulla Elma férje. Zenei pályára készült, majd újságíró lett. Több vígjáték és szórakoztató regény szerzője. Első sikerét a Volt egyszer egy asszony c. vígjátékával érte el (1935). Ettől kezdve franciásan könnyed darabjait a Vígszínház mutatta be. 1949-50-ben a Magyar Nemzet szerkesztője volt. Utolsó műveiben a művészértelmiség problémáival foglalkozott. 
(Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon)</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Bajor Gizi</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/020700/020787</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>1200x1600</MaxImageSize>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Kekk Adrienn</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>