<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/015200/015218</URLOfDoc> 
	<Filename>1240956977.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/015200/015218/1240956977_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>emlékmű</MainTitle>
	<UniformTitle>Emlékmű</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>fényképész</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>cseri7</CreatorFamilyName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
        <CreatorOtherName1>cseri7</CreatorOtherName1>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2014-05-11</PdateChar>
        <Pdate>2014-05-11</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>kibocsátva</Pevent>
        <PdateChar>2009-04-29</PdateChar>
        <Pdate>2009-04-29</Pdate>
        <PdateNote>Az Országalbum honlapjára való feltöltés dátuma.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>fénykép</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Országalbum</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Országalbum</NameOfSource>
        <URLOfSource>http://www.orszagalbum.hu/emlekmo_p_18051</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <CCCode>Attribution 3.0</CCCode>
</rights>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Építőművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Képzőművészet, vizuális művészetek</Topic>
        <Subtopic>Szobrászat, kerámiaművészet</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Utazás, turizmus</Topic>
        <Subtopic>Magyarországi látnivalók</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>emlékmű</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kőfaragóipar</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>szobrászat</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>Jurányi Lajos (1837-1897)</Keyword>
        <SubjectRefinement>személynév</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>sírkő</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Magyarország</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<coverage>
        <CoverageKeyword>Budapest</CoverageKeyword>
        <CoverageRefinement>földrajzi hely</CoverageRefinement>
</coverage>
<description>
        <Caption>Jurányi Lajos, a növénykert egykori igazgatójának, emlékműve. 1866-1897
Budapest</Caption>
        <Description>Jurányi Lajos (Nyíregyháza, 1837. augusztus 25. - Abbázia, 1897. február 27.) botanikus. A növények élettanával, fajfenntartó szerveződésével és egyedfejlődésével kapcsolatos vizsgálatai a korát megelőző, úttörő életművet örökül hagyó tudóssá avatták. 1871-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1882-től rendes tagja volt.

Nyíregyházi alaptanulmányai után középiskoláit az eperjesi evangélikus kollégiumban végezte, s az ott tanító Hazslinszky Frigyes Ákos keltette fel érdeklődését a növénytan iránt. 1856-1862 között a pesti egyetemen végzett orvosi tanulmányokat, 1861-től a növénytani tanszéken mint Gerenday József tanársegédje működött. Orvosi oklevele 1862. évi megszerzése után, 1863-1864-ben egyetemi ösztöndíjjal a bécsi, majd 1864-1865-ben a jénai egyetemeken növénysejttani és növényszövettani kutatásokat folytatott (Eduard Fenzl, illetve Nathanael Pringsheim irányításával). 1866-ban a pesti egyetemen kinevezték a növénytan nyilvános rendkívüli, 1870-ben nyilvános rendes tanárává, s itt oktatott egészen haláláig. Fekete Józseffel együtt végezte el az Egyetemi Botanikus Kert átfogó rendezését.
Munkássága

Fő kutatási területe a növényélettan és a növényszervezettan, ez utóbbin belül is főként a növényanatómia és a növényegyedfejlődés-tan volt. Vizsgálataival korának florisztikai célú, jobbára leíró és rendszertani jellegű növénytani kutatásait meghaladva, úttörő jelentőségű tanulmányokat végzett, számos korszerű kutatási módszert vezetett be Magyarországon. Jelentős eredményeket mutatott fel a moszatok, a harasztok és a nyitvatermők ivaros szaporodásának kutatásában: vizsgálta a harasztok mikro- és makrospóráinak fejlődését, a cikászok (Cycadopsida) anteridiumában (hímivarszerv) termelődő spermatozoidokat, valamint a nyitvatermők pollenstruktúráját. Közleményei magyar és német nyelven egyaránt megjelentek. A magyar botanika jeles alakjait indította el a pályán, a Budapesti Tudományegyetemen 1871-ben Borbás Vince, 1872-ben Simonkai Lajos, 1880-1888 között Mágócsy-Dietz Sándor, 1885-1896 között Filarszky Nándor, 1888-1894 között Schilberszky Károly volt a tanársegédje.

Tudományos eredményei elismeréseként 1871-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1882-ben rendes tagjává választották, az edinburghi székhelyű Royal Botanical Societynek pedig külső tagja volt. 1891-től haláláig a Magyar Természettudományi Társaság növénytani szakosztályának elnöki tisztét töltötte be.

forrás: wikipédia</Description>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>lila akác / cseri7</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>http://dka.oszk.hu/015200/015215</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>JPEG képállomány</FormatName>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>2304x3072</MaxImageSize>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <MaxColorDepth>24</MaxColorDepth>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Fucskó Anna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>