<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/121400/121477</URLOfDoc> 
	<Filename>termeszetes_vizek.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/121400/121477/termeszetes_vizek_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>A természetes vizek keménysége</MainTitle>
	<UniformTitle>Természetes vizek keménysége</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>létrehozó</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Erdei</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>János</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2019-10-03</PdateChar>
        <Pdate>2019-10-03</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>elérhető</Pevent>
        <PdateChar>2015-05-13</PdateChar>
        <Pdate>2015-05-13</Pdate>
</date>
<type>
        <NameOfType>prezentáció</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Könyvtártudomány - prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Prezi</NameOfSource>
        <NoteOfSource>A szerző levette az oldalról.</NoteOfSource>
</source>
<rights>
        <OwnerOfRights>Erdei János</OwnerOfRights>
        <NoteOfRights>Nem jogvédett</NoteOfRights>
</rights>
<topic>
        <Topic>Történelem, helytörténet</Topic>
        <Subtopic>Helytörténet, helyismeret</Subtopic>
</topic>
<topic>
        <Topic>Utazás, turizmus</Topic>
        <Subtopic>Magyarországi látnivalók</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>víz</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>keménység</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vegyület</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vízszennyeződés</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>eső</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>hó</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>csapadék</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>mészkő</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>oldás</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>karbonát</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>ivóvíz</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>vízlágyítás</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>desztilláció</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>ioncsere</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<description>
        <OCRText>A szív egy főleg izmokból álló pompa és mind bármilyen izom, összehúzódik elektromos jel hatására. Az izmokban található elektromos áram a sejtekben lévő ionoknak tulajdonítható, melyek vándorolnak ki és be.
Szív-és érrendszer
A Ca2+ szintén fontos szerepet játszanak a szív működésében. A K+ és Na+ ionok vándorlása miatt megjelenő elektromos kisülés következtében a Ca2+ ionok a másodperc töredéke alatt vándorolnak a sejtben. Mikor a Ca2+ ionok haladása leáll, a K+ ionok újra kezdik a körfolyamatot a sejt külsejében és így újabb potenciál különbséget hoznak létre.
A balkamra összehúzódás és elernyedés során kilöki a vért az artériákon keresztül, és létrejön a pulzus, egy nyomáshullám az artériákban.
A pulzus erősebb a szív közelében, és gyengül, ahogy a vér távolodik a szívtől. Általában a pulzust a csukló radiális artériáján tapintjuk.
A pulzusszám megegyezik a szívfrekvenciával, és átlag értéke 70-75 ütés/perc.
A szívizom
Élettani valamint biokémiai jellemzőit tekintve a szívizom hasonlít a vázizomhoz. Megjegyzendő egy szerkezeti különbség: a vázizomzat sejtjei általában hosszúak és henger alakúak, míg a szívizom rövidebb, szélesebb, elágazóbb, egymáshoz kapcsolódó sejtekből áll.
A kálium ionok, K+, koncentrációja nagy a sejtek belsejében és kicsi rajta kívül. A nátrium ionok, Na+, esetében ez pont fordítva van: alacsony a koncentráció a sejt belsejében és nagy rajta kívül A két ion koncentrációja közti különbség, úgy a sejten belül, mini kívül, potenciál különbségekhez vezet, ezt nevezik membránpotenciálnak.
Más izmoktól eltérően, a szív saját stimulátorral rendelkezik, beépítve az áramkörbe és ez a szívverést fenntartja, még ha meg is szakadtak az idegi csatlakozások.
EKG
A szív ingerületvezető rendszerén tovaterjedő ingerület elektrokardiogram (EKG) segítségével rögzíthető. Egy tipikus EKG görbén, minden szívciklus során három hullám ismerhető fel.
A sokk
A sokk lehet hipovolémiás (csökkent vérmennyiség vérvesztés során), obstruktív (a véráramlás mechanikai akadálya obstrukciója, például egy vérrög következtében) vagy szeptikus (mikoroorganizmusok toxinjai általi károsodás).
A hipovolémiás tünetek javítására vérátömlesztést használnak.
Az átlag vérnyomást egyénenként úgy fejezzük ki mint szisztolés/diasztolés nyomás, például 120/80 Hgmm. Különböző állapotok emelhetik vagy csökkenthetik a vérnyomást.
Például, az artériák (verőerek) vazokonsztrikciója jelentősen emelheti a vérnyomást.
Ha a szívkoszorú-verőereket hosszabb ideig vérrög zárja cl, szívkoszorúér-trombózis alakul ki. Ez az állapot a szívizom sejtek elhalásához vezet. Amikor a keringési akadály következtében a szívizomsejtek elhalnak, szívroham keretében szívizom-infarktus keletkezik.
A szívizomsejtek energiájukat az anyagcseréből nyerik, hasonlóan a vázizomsejtekhez. Mivel a szívizomsejteknek nagyobb az energiaigényük, az anyagcsere fokozottabb ezekben a sejtekben.
A szívizomsejt összehúzódását nem az idegrendszertől érkező inger váltja ki. A szív autonóm módon gerjeszti és terjeszti tovább a sejtek összehúzódásához szükséges ingerületeket, egy specializálódott autonóm ingerképző szövet révén.
A szomszédos szívizomsejteket egy sajátos kapcsolószerkezet, az úgynevezett interkaláris korongok kötik össze. Az interkaláris korongok réskapcsolatokat (gap junction) alkotnak, amelyek lehetővé teszik a szívizom rostok citoplazmája közötti érintkezést. A szívizomsejtek tehát egy jobban összefogott egységet képeznek, mint a vázizom sejtjei
Ha a vérben a K+ionok koncentrációja nagyon alacsony, a sejtek leblokkolhatnak és leáll a szívverés. Ha azonban a vérben a K+ionok koncentrációja nagyon magas, a potenciál különbség nem elég nagy és a szívritmus lelassul egészen a leállásig. A K4 ionok koncentrációja akár alacsony, akár magas, mindkét esetben szívritmus zavarhoz vezetnek és végül artériás problémák és szívleállás következhet be.
A K+ ionok koncentrációja létfontosságú ennek a biológiai folyamatnak a működésében. Normál állapotban, a K+ ionok koncentrációja a vérben 3,5 mmol/L és 5 mmol/L érték közt változik. A sejten belül és kívül lévő K* ionok koncentrációjának normál aránya 30:1-hez.
A szív elektrokémiája
Köszönjük a figyelmet :)
Mikor a potenciál különbség a sejtfalban elér egy kritikus értéket, megnyílnak a kanálisok és a Na+ ionok gyorsan bemennek a sejtbe, így kialakul egy töltés kisülés, amely a szívizom sejtjeihez impulzus formájában továbbítódik, ez okozza ennek verését.
A szívverést ellenőrző sejtek potenciál különbséggel rendelkeznek és ez a Na+ és K+ ionok koncentrációjától függ. Minden sejtmembránnak saját mechanizmusa van, amelyek biztosítják a Na+ ionok vándorlását a sejten kívülről belülre, a K* ionokét pedig a sejt belsejéből kifele. A K+ ionok egy része áthatol a sejtfalon és kijut, ez a sejt belsejében egy negatív potenciált fog előidézni.
A sokk egy olyan állapot, amikor a kardiovaszkuláris rendszer nem tud megfelelő mennyiségű oxigént és tápanyagot szállítani a szervezet sejtjeihez. Eredményeként sejtelhalás következhet be. Vérzés, kiszáradás, fokozott hányás vagy izzadás sokkot idézhet elő.
A szívritmus elektrokémiája
A kálcium ionok
A gyors pulzus magas szív frekvenciát tükröz, ezt az állapotot tachykardiának nevezzük.
A lassú pulzus alacsony szívfrekvenciát jelez, ezt bradykardiának nevezzük.</OCRText>
        <LanguageOfDocument>magyar</LanguageOfDocument>
</description>
<format>
        <FormatName>Prezi prezentáció</FormatName>
        <PageNumber>12</PageNumber>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<format>
        <FormatName>PDF dokumentum</FormatName>
        <PageNumber>13</PageNumber>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>770x570</MaxImageSize>
        <FinestResolution>96</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>