<?xml version='1.0' encoding='iso-8859-2' ?>
<?xml-stylesheet type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<link rel='stylesheet' type='text/css' href='/html/lista.css' ?>
<DKA>
<identifier> 
	<URLOfDoc>http://keptar.oszk.hu/121400/121452</URLOfDoc> 
	<Filename>halogenszarmazekok.jpg</Filename>
        <Thumbnail>http://keptar.oszk.hu/121400/121452/halogenszarmazekok_kiskep.jpg</Thumbnail> 
</identifier>
<DKAtitle> 
	<MainTitle>Szénhidrogének halogénezett származékai</MainTitle>
	<UniformTitle>Szénhidrogének halogénezett származékai</UniformTitle>
</DKAtitle>
<creator> 
	<RoleOfCreator>létrehozó</RoleOfCreator> 
	<CreatorFamilyName>Rózsa</CreatorFamilyName> 
        <CreatorGivenName>Miklós</CreatorGivenName> 
        <CreatorInvert>N</CreatorInvert>
</creator>
<date>
        <Pevent>felvéve</Pevent>
        <PdateChar>2019-09-19</PdateChar>
        <Pdate>2019-09-19</Pdate>
</date>
<date>
        <Pevent>létrehozva</Pevent>
        <PdateChar>2015-01-18</PdateChar>
        <Pdate>2015-01-18</Pdate>
        <PdateNote>A prezi létrehozásának időpontja.</PdateNote>
</date>
<type>
        <NameOfType>prezentáció</NameOfType>
</type>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<subcollection>
        <NameOfCollection>Könyvtártudomány - prezentáció</NameOfCollection>
</subcollection>
<source>
        <NameOfSource>Prezi</NameOfSource>
        <URLOfSource>https://prezi.com/0ah8fgeh9vlu/halogenszarmazekok/</URLOfSource>
</source>
<rights>
        <OwnerOfRights>Rózsa Miklós</OwnerOfRights>
        <NoteOfRights>Nem jogvédett</NoteOfRights>
</rights>
<topic>
        <Topic>Kémia, biokémia</Topic>
        <Subtopic>Szerves kémia</Subtopic>
</topic>
<subject>
        <Keyword>szénhidrogén</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>halogénezés</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>származék</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>fluor</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>réz</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>nikkel</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>asztácium</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>jód</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>bróm</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>kalcium</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<subject>
        <Keyword>klór</Keyword>
        <SubjectRefinement>tárgyszó/kulcsszó</SubjectRefinement>
</subject>
<description>
        <OCRText>Szénhidrogének halogénezett származékai
Az elemi fluor erősen maró, halványsárga színű gáz.
Hidrogénnel: hidegen, sötétben is robbanásszerűen egyesül.
Vizzel (levegőben lévő vízzel is): a vízgőz fluor áramban fényes lánggal ég, és hidrogén-fluorid keletkezik.
Nagy reaktivitása miatt a természetben csak vegyületekben fordul elő. Megtámadja a szilícium-dioxidot is, ezért nem lehet üvegedényben előállítani és tárolni, csak speciális védőréteggel (fluorozott szénhidrogénnel) ellátott kvarcpalackban.
Cu, Ni: nem támadja meg a száraz, hideg fluorgáz, mert a felületen ellenálló fluoridréteg keletkezik.
Melegítés hatására vegyül a legtöbb fémmel, még az arany és a platina sem tud ellenállni neki.
Előállítás: Az egyetlen iparilag is alkalmazott módszer a kálium-fluorid hidrogén-fluoridos oldatának elektrolízise.
elektrolizáló cellák katódja: elektrolitot (vegyületek, amelyeknek vizes oldata vagy olvadéka, mozgékony töltéshordozók) tartalmazó acélkádak
anód: széntömbök
oldat: a fluor mint difluorid ion van jelen (KHF2)
anódon fluorgáz, katódon hidrogéngáz
Standard állapotban sárgás-zöldes színű, kétatomos molekulákat alkotó, a levegőnél nehezebb gáz. Mérgező, a szerves anyagokat - így az emberi szöveteket is - erősen roncsolja, oxidálja.
Vízben oldódik, telített, vizes oldata a klóros víz, melyet régen fertőtlenítőszerként használtak. Olvadás- és forráspontja alacsony.
Elemi állapotban csak a vulkáni gázokban fordul elő. Sói jelentősek, a tengervíz igen nagy mennyiségben tartalmaz konyhasót (nátrium-klorid;NaCl), emellett a kőzetek is tartalmaznak klorid-iont.
Elemi állapotban vörösbarna színű, maró, a klórhoz hasonló szagú mérgező folyadék.
Forráspontja alacsony (58 °C), ezért szobahőmérsékleten is igen erősen párolog. A klórhoz hasonló, de annál kevésbé reakcióképes. Erélyes oxidálószer.
Könnyen egyesül aminokkal, alkénekkel és fenollal, úgyszintén az aromás szénhidrogénekkel, ketonokkal és szerves savakkal, addíciós vagy szubsztitúciós reakciók révén.
A száraz, vizet nem tartalmazó bróm a fémek közül csak az alumíniummal, a titánnal és a higannyal egyesül közvetlenül.
Vegyileg a jód a legkevésbé reaktív a halogének közül (az asztáciumot leszámítva). Elemi állapotban kétatomos molekulákból áll, barnásfekete, fémesen csillogó, szilárd anyag. Könnyen párolog, gőze irritáló szagú, ibolyaszínű.
A jód nagyon kis menyiségben (0,06 mg/l) jelen van a tengerek vizében. Egyes algák, korallok és szivacsok szerves vegyületekbe kötve felhalmozzák a jódot, felfedezése is ezeknek a hamujából történt. Jód található még nátrium-jodátként (NaIO3) a chilei salétromban (kb. 0,1%), jodidként nagyon kis mennyiségben egyes gyógyvizekben és váltakozó mennyiségben (7-46 g/m&#179;) a vízben, ami kőolajjal együtt kerül a felszínre.
Az asztácium:
Egy elektron felvételével a nemesgáz elektronszerkezetet el tudná érni.
Az asztáciumot 1940-ben állította elő mesterségesen D.R. Corson, K.R. MacKenzie, és E. Segre Kaliforniai Egyetemen bizmut alfa-részecskékkel történő bombázásával. Igen instabil elem, gyorsan bomlik, a számítások szerint egy km3-nyi földkéregben mindössze 1 milligramm asztácium található.
Bomlékonysága miatt jelentősége igen csekély, kémiai tulajdonságai a jódéhoz hasonlítanak. Az asztácium félfém.
Jó tudni! :)
A kloroform:
Színtelen, kellemes szagú, édeskés ízű folyadék. Vízben rosszul, szerves oldószerekben (benzolban, alkoholban, éterben) jól oldódik. A szerves molekulákat általában jól oldja, ezért az egyik legelterjedtebb oldószer. Korábban gőzeit altatásra használták, mert a kloroform gőzei kábító, narkotikus hatásúak. Altatószerként ma már nem használatos, mert szívbénulást és májkárosodást okozhat. Tárolása körültekintést igényel, mert a levegő oxigénje és fény hatására nagyon mérgező foszgén és sósav (hidrogén-klorid) keletkezik. A bomlás visszaszorítható néhány százalék etanol hozzáadásával.
A jód:
Jól oldódik:
egyes szerves oldószerekben, mint kloroform, szén-tetraklorid, szén-diszulfid, ezekben színe ibolya
etilalkohol, éter, aceton ,ezekben színe barna
benzol -barnásibolya
Keményítő jelenlétében a jódoldat színe kék, ezt a tulajdonságot az analitikai kémiában a nagyon kis mennyiségű jód kimutatására használják fel.
A kék szín 80 °C-on eltűnik, de lehűtve újra megjelenik. Általánosan elterjedt tévhit, hogy normális körülmények között nem lehet folyékony jódot előállítani, mivel melegítés hatására megolvadás nélkül szublimál. Azonban lassan melegítés hatására az olvadáspontnál (113,7 °C) a sűrű gőztakaró alatt megjelennek a folyékony jódcseppek.
Radioaktiv jód:
Atomerőművekben használt urán maghasadásakor 131I keletkezik, amely nukleáris katasztrófa esetén kikerülhet a levegőbe. Mivel a pajzsmirigy raktározza a jódot, ilyen esetekben fennáll a veszély, hogy nagy koncentrációban gyűlik fel a radioaktív jód a pajzsmirigyben, ami daganatos betegséghez vezet. Ilyen esetben a pajzsmirigyet telíteni kell jóddal, hogy megakadályozzuk a radioaktív jód raktározását. Napi 130 milligramm kálium-jodid tabletta elegendő a pajzsmirigy telítődéséhez. Mivel a 131I felezési ideje igen rövid (8,0207 nap), a tabletta szedését pár hét után abba lehet hagyni.
károsodnak az idegvégződések
Az elemi bróm:
Az elemi bróm nagyon veszélyes méreg, tüdővizenyőt, az elemi és a vegyületekben található bróm pedig férfiaknál impotenciát okoz. Vegyületeit nyugtatónak alkalmazzák a gyógyszeriparban.
Előállitás: laboratóriumban sósav kálium-permanganátos oxidációjával
A hatvanas években kisérleteztek a fluor rakétaüzemanyagként való felhasználásával, de végül túl károsnak bizonyult.
Felhasználása
gyógyszeripar
fényképezőipar
Az ununszeptium a periódusos rendszer 7. főcsoportjában található kémiai elem. A halogének csoportjában található, azonban nincs arra kísérleti bizonyíték, hogy a tulajdonságai hasonlítanának a jódéra vagy az asztáciuméra. Neve 1-1-7-et jelent, ami a rendszámára utal.
2010. április 9-én a Physical Review Letters elfogadta publikálásra azt a cikket, amelyben a dubnai (Oroszország) Egyesített Atomkutató Intézet kutatói bejelentették, hogy előállították az Uus hat atomját.
szivritmus zavar szivmegállás
Felhasználás:
3%-os vizes oldata (mivel vízben gyengén oldódik, alkoholos oldatát hígítják vízzel) jelen van az elsősegélydobozokban, sebek fertőtlenítésére és szükséghelyzetekben víz fertőtlenítésére használjuk (3 csepp/l és hagyjuk fél órát állni).
Mivel elnyeli a röntgensugarakat, kontrasztanyagként használják egyes vizsgálatoknál.
Két, gammasugarakat kibocsátó izotópját (131I vagy 123I) a pajzsmirigy működésének vizsgálatára használják (szcintigráfia).
A halogének a periódusos rendszer VII-es főcsoportjában található elemek. A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununszeptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba.
Elnevezésüket a görög sóképző szóból kapták, mivel fémekkel sókat hoznak létre.
Felhasználás:
az új nanotechnológia maratásra használja a fluorplazmát
hidrogén-fluoridot matt üveg előállítására
fluorozott polimereket használnak mint tapadásgátló bevonatokat: teflon
a hűtőgépek még használják a freonokat hőszállító közegként
az egészségügyben a fluor jelen van egyes érzéstelenítőkben, antibiotikumokban, gombaölőszerekben, adalékként egyes fogkrémekben, mint fogszuvasodást - állítólag - gátló szer.
a nátrium-fluoridot mint rovarirtót és patkányirtót használják.
reagál a csontban lévő kálciummal
egyre beljebb hatol
Ca megkötése
A kalcium-fluorid (CaF2) a kalcium és a fluor oldhatatlan ionos vegyülete. A természetben a fluorit (más néven folypát) kristályban fordul elő és a világ legnagyobb fluorforrása. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan. Tömény savakban viszont feloldódik, ekkor hidrogén-fluorid fejlődik.
Szén-tetraklorid:
Korábban tűzoltásra és hűtőanyagnak is használták. Szobahőmérsékleten színtelen jellegzetes édeskés illatú folyadék.
Mérgező hatású. Altató hatása is van, de gyengébb, mint a kloroformé. Súlyosan károsítja a vesét és a májat. Ha huzamosabb ideig érintkezik a bőrrel, bőrgyulladást okozhat.
Ma már nem használatos, mert mérgező hatású és károsítja az ózonréteget.
Felhasználás:
fontos szerepet tölt be a műanyagiparban, a PVC egyik alkotóeleme
a sósavat, és hipót az élet számos területén alkalmazzák /pl.:mosószer gyártása/
ivóvíz fertőtlenítés
papír fehérítés
harci gáz
Köszönöm a figyelmet!:)
Olyan szénhidrogének amelyeknek egy vagy több hidrogénatomját halogénekkel helyettesitjük.
Megtalálható a tengerekben bromidok formájában.
Előállítható bromidokból savanyú közegben történő oxidálással:
esetleg bromidokból felszabadítható klórgázzal:
Elnevezés: az alap szénhidrogén neve előtt abc sorrendben felsoroljuk a halogénatomok nevét és megadjuk, hogy hányas szénatomhoz kapcsolódnak.
Előállítása:
Jód előállítható jodidokból oxidálással, vagy a jodátokból redukcióval. Oxidálószerként használni lehet klórt , ózont, hidrogén-peroxidot (H2O2), kálium-bikromátot savas közegben. Nagyon tiszta jód állítható elő kálium-jodidból és réz-szulfátból. A jodátokból való előállításra nátrium-hidrogén-szulfitot használnak. A jodát előbb jodiddá redukálódik, majd ez, a fölös jodátot elemi jóddá redukálja, míg ő maga is jóddá oxidálódik.
politetrafluoretilén:
A fő gyártócég által kizárólagosan birtokolt nevén Teflon&#174; egy számos alkalmazási területen megtalálható úgynevezett fluoropolimer, amit a tertrafluoretilén monomer polimerizációs reakciójával állítanak elő.
A nagy molekulasúlyú polimert, ami a láncvégi hidrogénatomok kivételével csak szén- és fluoratomokból áll, sem a hidrofil (vízvonzó), sem a hidrofób (víztaszító) folyadékok sem nedvesítik.
csontkárosodás
Hidrogén-fluorid:
bőrre cseppen
Csoportosításuk: az alapszénhidrogén típusa szerint lehetnek telítettek, telítetlenek és aromásak</OCRText>
        <LanguageOfDocument>magyar</LanguageOfDocument>
</description>
<relation>
        <NameOfRelation>Garaba Nikoletta: Szerves vegyületek</NameOfRelation>
        <URLOfRelation>https://dka.oszk.hu/061100/061152</URLOfRelation>
</relation>
<format>
        <FormatName>Prezi prezentáció</FormatName>
        <PageNumber>39</PageNumber>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<format>
        <FormatName>PDF dokumentum</FormatName>
        <PageNumber>40</PageNumber>
        <Metadata>N</Metadata>
</format>
<quality>
        <FinestFormat>JPEG képállomány</FinestFormat>
        <MaxImageSize>770x570</MaxImageSize>
        <FinestResolution>96</FinestResolution>
        <ColorOfImage>színes</ColorOfImage>
        <CompressionQuality>közepesen tömörített</CompressionQuality>
</quality>
<status>
        <StatusOfRecord>KÉSZ</StatusOfRecord>
        <StatusOfDocument>INSIDE</StatusOfDocument>
</status>
<operator>
        <RoleOfOperator>katalogizálás</RoleOfOperator>
        <NameOfOperator>Nagy Zsuzsanna</NameOfOperator>
</operator>
</DKA>