http://keptar.oszk.hu/100900/100977 ember_0094_001resz.jpg http://keptar.oszk.hu/100900/100977/ember_0094_001resz_kiskep.jpg Néhány gerinces állat embriói három, egymásra következő (I-III) fejlődési fokon Néhány gerinces állat embriói három, egymásra következő (I-III) fejlődési fokon Néhány emlősállat embriói ugyancsak három, egymásra következő (I-III) fejlődési fokon eredeti cím rajzoló Haeckel Ernst I 1834-1919 digitalizálta Vidiné Réfi Erzsébet N elektronikus szerkesztő OSZK MEK Budapest Magyarország felvéve 2020-07-24 2020-07-24 beszerezve 2015-06-25 2015-06-25 MEK-be való felvétel időpontja grafika könyvrészlet Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai A műveltség könyvtára Az ember testi és lelki élete, egyéni és faji sajátságai szerk. Alexander Bernát, Lenhossék Mihály Budapest : Athenaeum, [1905] OSZK MEK http://mek.oszk.hu/14200/14254/ Képzőművészet, vizuális művészetek Festészet, grafika Biológia, etológia Állattan Biológia, etológia Humán biológia Biológia, etológia Tudománytörténet Orvostudomány, állatorvostan Anatómia, fiziológia grafika műfaj állat tárgyszó/kulcsszó gerinces tárgyszó/kulcsszó emlős tárgyszó/kulcsszó embrió tárgyszó/kulcsszó fejlődés tárgyszó/kulcsszó csimpánz tárgyszó/kulcsszó gibbon tárgyszó/kulcsszó Néhány gerinces állat (hal, salamandra, teknősbéka és csirke) embriói három, egymásra következő (I-III) fejlődési fokon. Néhány emlősállat (sertés, borjú, nyúl és ember) embriói ugyancsak három, egymásra következő (I-III) fejlődési fokon. "A csiralevelek nagyságát, alakját illetőleg a gerinces állatok körén belül is nagyok a részletbeli különbségek, a csiralevelek tagozódása azonban lényegében mindenütt ugyanaz. A külső csiralevélből fejlődik a bőr hámja, a hámképződményekkel, az idegrendszer, mely igen korán cső alakjában különül el a felülettől; a belső csiralevélből fejlődik a bélcső szerveinek hámja, továbbá belőle fűződik le vékony zsineg formájában az idegcső alatt végighúzódó gerinchúr (chorda dorsalis) ; végre a közbülső csiralevélből lesz a bőr alsó rétege : az irha, a vérerek, továbbá a mozgás aktív és passzív szervei stb. Persze aprólékosabb részletekben a különböző állatoknál különböző ennek a kialakulásnak a módja. De bármilyen nagy is az eltérés a különböző állatok fejlődése között, a törvényszerűség félreismerhetetlen, mert minden állat fejlődése folyamán alapjában véve átesik azokon a szerveződési fokozatokon, melyek az alsóbbrendű állatokon vagy ugyanazon törzs ősibb módon szervezett képviselőin állandóan megvannak. Ezt a mindenütt ismétlődő törvényszerűséget Haeckel Ernö az evolúció eszméjének leglelkesebb szószólója, az úgynevezett biogenetikai alaptörvényben tömören akként foglalta össze, hogy az egyén fejlődése nem egyéb, mint a törzsfejlődés menetének gyors és rövidített ismétlése. Az ember fejlődésének legelső fokán egysejtű s mint ilyen, a véglények testi sajátságait tünteti elő, később többsejtűvé válik s ezen az állapoton a tömlősök (Coelenterata) és férgek (Vermes) szervezetére emlékeztet. A fejlődés további szakán az emberi embrió a halak, békák, gyíkok, madarak és emlős állatok embrióihoz oly feltűnően hasonlít, hogy a megkülönböztetés olykor egyenesen lehetetlen (48. és 49. ábra)."(Forrás: http://mek.oszk.hu/14200/14254/pdf/14254_1.pdf) Selenka, Emil: Negyedfélhónapos emberi magzat https://dka.oszk.hu/100700/100708 JPEG képállomány 2 N JPEG képállomány 991x1685 300 szürke kevéssé tömörített KÉSZ PUBLIC katalogizálás Nagy Zsuzsanna