https://dka.oszk.hu/061000/061076 nyelvtortenet.jpg https://dka.oszk.hu/061000/061076/nyelvtortenet_kiskep.jpg Nyelvtörténet Nyelvtörténet létrehozó Balogh Anna N felvéve 2016-09-26 2016-09-26 létrehozva 2015-06-18 2015-06-18 A prezentáció készítésének dátuma prezentáció Prezentáció Könyvtártudomány - prezentáció Prezi https://prezi.com/-ijpcrsfivi_/nyelvtortenet/ Balogh Anna Nem jogvédett Történelem, helytörténet Művelődéstörténet Nyelvtudomány, kommunikáció Nyelvtörténet nyelvtörténet tárgyszó/kulcsszó nyelvcsalád tárgyszó/kulcsszó Nyelvtörténet A nyelvekről általában Nyelvrokonságunk Alapfogalmak, a nyelvek osztályozása Alapfogalmak Kommunikáció: információcsere, közlés Nyelv: a kommunikáció eszköze Beszéd: a működésben lévő nyelv A nyelvnek folyamatosan változnia kell ahhoz, hogy különböző korokban, kulturális és társadalmi közegekben az ember ki tudja fejezni vele gondolatait. Nem kell messzire mennünk. Ha például a nyelv szókészlete nem változott, bővült volna nagyszüleink korához képest, hogy fejeznénk ki akár csak a technikai újdonságokhoz kapcsolódó dolgokat (közösségi oldal, emotikon, like, stb.)? A nyelvnek ugyanakkor állandónak is kell lennie, mert ha ugyanabban a korban és térben mind eltérő nyelvet használnánk, nem értenénk meg egymást. Nyelvhasználatunkat befolyásolják külső tényezők: lakóhely, foglalkozás, iskolázottság, stb. belső tényezők: életkorunk, nemünk, saját igényeink, stb. Nyelvek vizsgálata a nyelvek történetét a történeti nyelvészet vizsgálja: diakrónia a nyelvek aktuális állapotát a leíró nyelvészet kutatja: szinkrónia A nyelvek eredetére vonatkozó elképzelések monogenezis: eszerint a nyelvek összessége egy közös ősnyelvre vezethető vissza (Bábel) poligenezis: eszerint a nyelvek több, egy időben megszülető ősi nyelvből fejlődtek ki Nyelvtípusok alaktani szempontból izoláló (elkülönítő): a szóalakokban nincsenek toldalékok, a nyelvtani viszonyokat szórenddel, hangsúllyal, önálló szavakkal fejezik ki: vietnámi, kínai, indonéz nyelvek agglutináló (ragasztó): a morfémák (tő- és toldalékmorfémák) határai jól elkülönülnek a szóalakokon belül, jellemző a szóösszetétel, szóképzés: magyar [család/ok/ban] flektáló(hajlító): a nyelvtani viszony a szótő belsejében, annak változásával fejeződik ki, gyakran mosódnak össze a morfémahatárok a szóalakokon belül: angol [sing-sang] Történeti nyelvészet – azt igyekszik leírni, hogy a nyelvek az idők során hogyan változtatják, vagy őrzik meg szerkezetüket. Módszere: ugyanannak a nyelvnek más-más időszakban íródott nyelvemlékeit veti össze. A nyelvi tényeket fejlődésükben, történetiségükben vizsgálja. A nyelv egyidejű állapota a szinkrónia. A szinkrón vizsgálat leíró vizsgálat , a nyelv egy adott állapotát tárja fel (adott korban), nem törődik az idővel, adatainak egyöntetű egyidejűséget tulajdonít. A diakrónia így sok egymás utáni szinkrón állapot összevetése. A világ nyelvei több nagy nyelvcsaládból származnak. Az Európában beszélt nyelvek legtöbbje az indoeurópai nyelvcsalád tagja (germán, italikus, balti-szláv, angol, stb.). Egy-egy nyelvcsaládhoz azok a nyelvek tartoznak, melyek nyelvtörténetileg bizonyítottan közös alapokról indultak fejlődésnek. A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, annak finnugor ágába, azon belül pedig az ugor ágba tartozik. A magyar, a vogul (manysi) és az osztyák (hanti) nyelvek kb. 3000 éves nyelvek. magyar Géczy Anikó: Magyar nyelvtörténet http://dka.oszk.hu/060900/060997 Prezi prezentáció 35 7. verzió N PDF dokumentum 35 N JPEG képállomány 770x433 96 színes közepesen tömörített KÉSZ INSIDE katalogizálás Nagy Zsuzsanna