|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : magyar_grafika_1924_0077.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/095500/095539/magyar_grafika_1924_0077_kiskep.jpg F ő c í m : A léptékről B e s o r o l á s i c í m : Léptékről S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Országos Széchényi Könyvtár S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : MEK Egyesület S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2020-08-17 E s e m é n y : elérhető I d ő p o n t : 2014-02-14 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az EPA-ban való regisztrálás dátuma. A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Magyar Grafika C í m : Magyar Grafika S z e r z ő : [szerk.] Bíró Miklós M e g j e l e n é s : 5. évf. 3-4. sz. (1924. március-április) T í p u s : időszaki kiadvány M e g n e v e z é s : OSZK EPA A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Creative Commons C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 4.0 T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Könyvművészet, tipográfia T é m a k ö r : Könnyűipar, vegyipar A l t é m a k ö r : Papíripar és nyomdászat T é m a k ö r : Matematika, geometria A l t é m a k ö r : Alkalmazott matematika T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : illusztráció M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : arányszám M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : nyomdatechnika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : díszítőelem M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : méret M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : iniciálé M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1924 M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : A léptékről I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Arányszám, mely kifejezi, hogy a műszaki rajzban alkalmazott méret hányadrésze, v. hányszorosa az eredeti műtárgy méretének. A nyomdai munkák, a tipográfiai művészet alkotásainak léptéke kétféle lehet. Először is vonatkozhat ez a lépték a felhasznált díszítőelemekben foglalt naturalisztikus ábrázolások méreteire és ezek egymáshoz való viszonyára, tehát lehet egy valóságos léptékről és valóságos léptékhibákról szó. Másodszor vonatkozhat ez a lépték az ábrázolás módjára és technikájára, az egyes elemeknek, a betűknek, ornamenseknek és vonalaknak finomságára vagy durvaságára, aprólékosságára vagy nagyvonalúságára, arra a látószögre, amelyből mintegy az egészet elgondoltuk és nézzük, szóval arra a léptékre, amelyet - egyelőre jobb kifejezés híjján - optikai léptéknek szeretnénk nevezni. Kíséreljük meg már most ezt a kétféle léptéket és ezek gyakorlati alkalmazását közelebbről is bemutatni, és pedig előbb a valóságos naturalisztikus léptéket, azután az ábrázolás technikájának, módjának optikai léptékét. A 6-11. ábrák egy olyan rajzsorozatból származnak, amelynek eredetijeit ugyanaz a művész (Geiger Richard festőművész) egy időben és egyforma nagyságban, ugyanolyan vonalvastagságban rajzolta meg. Egy teljes iniciálé- és záródíszsorozatról van szó, amely igen sokféle célra lévén használható, többféle nagyságban, reprodukáltatok. Minden szakember (ha eddig nem is adott magának tudatosan számot erről,) az első percre látja, hogy a 7. számú záródísz a 6. számú iniciáléhoz, a 9. számú záródísz a 8. számú iniciáléhoz tartozik, és pl. lehetetlen lenne bármilyen nyomtatványon a 7. számú záródíszt a 10. számú iniciáléhoz, vagy a 9. számú záródíszt a 11. sz. iniciáléhoz használni. Lehetetlen volna pedig nemcsak azért, mert komikus hatású lenne, ha az iniciálé kis puttója nagyobb lenne a záródísz nőalakjánál, hanem azért is, mert az egész ábrázolás optikai léptéke más, mások a vonalvastagságok, az ábrázolás mindegyik nagyságnál más nézőpontból van elképzelve. Igazi nyomdász éppen így megérzi még azt is, hogy mely papírformátumhoz és mely betűnagysághoz melyik iniciálé-nagyság való. Hogy ez mennyire így van, azt a 12. és 13. számú ábrák is bizonyítják. Ez a két ábra két betűöntödei körzet sarokdarabja, amelyeknek ábrázolása pontosan ugyanaz ; ugyanarról az eredetiről készült kétféle nagyságú másolatról van szó. Minden nyomdász, akinek csak kevéssé iskolázott szeme van, tudja azt, hogy ezt a kétféle körzetdarabot ugyanazon a nyomtatványon egymás mellett felhasználni lehetetlen, és itt is nyugodtan állíthatjuk, hogy minden igazán nevelt szemű, jóízlésű nyomdász meg fogja érezni, hogy milyen nagyságú és vastagságú betűket szedhet a 12. számú és milyeneket a 13. számú ábra szerinti vastagságú körzet mellé, és melyiket milyen nagyságú nyomtatványra alkalmazhatja." (Forrás: Magyar Grafika, 1924. március-április) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : A léptékről A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 350x1149 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : kevéssé tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |