|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : magyar_grafika_1920_084.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/094700/094745/magyar_grafika_1920_084_kiskep.jpg F ő c í m : Papyrusztekercs B e s o r o l á s i c í m : Papyrusztekercs S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Országos Széchényi Könyvtár S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : MEK Egyesület S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2020-01-28 E s e m é n y : elérhető I d ő p o n t : 2014-02-14 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : Az EPA-ban való regisztrálás dátuma. A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Magyar Grafika C í m : Magyar Grafika S z e r z ő : [szerk.] Bíró Miklós M e g j e l e n é s : 1. évf. 4. sz. (1920. április) T í p u s : időszaki kiadvány M e g n e v e z é s : OSZK EPA A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Creative Commons C r e a t i v e C o m m o n s k ó d : Attribution-ShareAlike 4.0 T é m a k ö r : Könnyűipar, vegyipar A l t é m a k ö r : Papíripar és nyomdászat T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Ipar- és technikatörténet T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Könyvművészet, tipográfia T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : illusztráció M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : írástörténet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : papirusztekercs M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Kr. e. 17. század M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Papyrusztekercs. I s m e r t e t ő s z ö v e g : "Az ókornak három irástypusát ismerjük: a papyrusztekercseket, a pergamoni quaternákat és a diptychákat, vagy pugilláriákat. A legrégibb a papyrusztekercs, mely az egyptomi kultúrának köszönheti elterjedését; innen jut el Görögországba, majd Itáliába, de használják már a mezopotámiai ősnépek is, sőt ismerték a japánok és a kínaiak, akiknek már a Kr. e. XVII. században fejlett papyrusziparuk volt. Elnevezését Babylon nevétől nyerte, ez tehát későbbi eredetű. A "babyr" nevű kúszó gyökerű sásféle vízi növény adta a nyersanyagot azoknak a vékony lemezeknek készítéséhez, melyek szalagokká ragasztva és pálcikákra sodorva évszázadokon át szolgáltak írásra az ókor kulturnépeinek. Egy-egy tekercs átlag 20 papyruszlemez egymás mellé ragasztásával készült és a ragasztáshoz árpalisztkeményitöt használtak. A tekercsragasztással Rómában külön iparosok, a glutinatorok foglalkoztak, akiket eszerint könyvkötőink előfutárainak tekinthetünk. A kész tekercset egy tengelypálcikára (az u. n. surculus-ra) sodorták fel és hogy a tekercs a tengelypálcikáról le ne csússzék, a pálcika két végére egy-egy lapos korongocskát, vagy gombot erősítettek. Ennek a gombnak "bulla" volt a neve. A tekercsszalagot az egyik keskeny élénél fogva a tengelypálcikához erősítették, a másik élét pedig, hogy el ne rongyolódjék, pergamentszalaggal szegték be, gyakran úgy, hogy a szegésbe egy vékony pálcikát is ragasztottak. A tekercs hengerének alsó és felső lapját, vagyis a papyruszszalag hosszanti éleit (frondes) egymással párhuzamosra vágták, horzskővel simára csiszolták, feketére vagy más színűre befestették, elkorhadás ellen pedig cédrusolaj firnisszel bedörzsölték. A szöveg a tekercs magasságával párhuzamos hasábokba (columnákba) osztva futott végig a szalagon, a columna szélesség 4-5 ujjnyi volt, egy-egy sor tehát körülbelül 3-5 szóból állott. Nagyobb írásművek több tekercsből is állottak, úgy azonban, hogy egy-egy tekercs az irásmünek rendszerint egy önmagában befejezett részét tartalmazta. Az irásmü cimét keskeny pergamentszalagra irták (az u. n. titulus-ra), mely a tekercs felső védökorongjának pereméhez gallérszerüen volt hozzáragasztva. A tekercseket ötivelhatával egy henger- vagy hasábalaku börvederben (scrinia-ban) tartották, a scriniákat pedig több polcra osztott könyves-szekrénykékben, az u. n. armariumokbán őrizték. Az ókor leghíresebb könyvtára az alexandriai volt, mely a hagyományok szerint 100.000 kötetet, vagyis tekercset számlált. A tekercsalak meglehetősen hosszú életet élt és a mai könyvtipus kialakulása után is sürün fordult elő, majdnem a XVIII. századig. " (Forrás: Magyar Grafika, 1920. április) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Mauricius császár papyrusra írt oklevelének hasonmása A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 941x875 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 300 DPI S z í n : szürke T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : kevéssé tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |