|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/081500/081572 F á j l n é v : fizika.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/081500/081572/fizika_kiskep.jpg F ő c í m : A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése B e s o r o l á s i c í m : Fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Radnóti U t ó n é v : Katalin I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-02-25 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2011-10-22 A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : SlidePlayer T é m a k ö r : Fizika, atomfizika A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T é m a k ö r : Pedagógia, nevelés A l t é m a k ö r : Pedagógiai módszerek T é m a k ö r : Fizika, atomfizika A l t é m a k ö r : Tudománytörténet T á r g y s z ó : energia M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fizika M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fizikai és kémiai tudományok M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tanár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tudás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : ismeret M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó K é p a l á í r á s : A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu. N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Dia 1
A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu
Dia 2
Az előadásban érintett témák A tantárgyi obszervációs vizsgálatok fizikára vonatkozó tapasztalatai. Mi lehet a fizikaoktatás célja? A konstruktivista tanuláselmélet néhány, a fizika oktatása szempontjából fontos megállapítása. Néhány javaslat a fizikaoktatás lehetséges megújításához a mechanika példáján keresztül.
Dia 3
Dia 4
Dia 5
Miért tanítunk fizikát? Modern technika Világkép kialakítása Jelenségek magyarázata Megismerési módszer Kvantitatív előrejelzések Kritikus gondolkodás
Dia 6
A konstruktivizmus legfontosabb jellemzői A tudást a tanuló aktívan létrehozza, s nem csak passzívan elfogadja. A tanulók az új tudományos ismeretet a már általuk birtokolt tudásra reflektálva, s abba integrálva hozzák létre. Az egyének tanulási folyamataiban a világról egyéni interpretációk születnek meg, amelyek jóságát adaptivitásuk dönti el. A tanulás egyéni konstrukciós folyamat, amely azonban nagyon gyakran társas folyamatok során zajlik, melyekben a gondolatok megmagyarázása és megvitatása döntő jelentőségű. - A tanulók magukkal hozzák a világról alkotott saját elképzeléseiket az osztályterembe, s meg kell kapniuk minden lehetőséget arra, hogy azokat kifejezhessék.
Dia 7
A konstruktivizmus gyökerei Konstruktivizmus Posztmodern tudományfilozófiák Kognitív pszichológia
Dia 8
Jean Piaget(1896-1980) A tudás nem egy tiszta papíron megjelenő lenyomat, hanem az aktív tevékenység eredményeképpen létrejövő, a környezetére reagáló rendszer.
Dia 9
Tudáskonstruálás Társas folyamatok Tudás Előzetes tudás
Dia 10
Pszichológiai háttér Jean Piaget: a gyermeki megismerés konstrukció. Mit konstruálunk meg? Tudást, ismeretrendszereket, elméleteket, világképet. A információfeldolgozás tudástartalomhoz és konkrét szituációhoz (kontextushoz) kötött. Képesség: tartalom- és kontextusfüggő valami. Metakogníció szerepe.
Dia 11
A genetikus út Az oktatás során azt az utat járjuk végig a tanulókkal, ahogy az adott elmélet megszületett! Ne csak a letisztult végeredményt mutassuk be! ? Milyen új kérdések merültek fel, Hogyan alakult ki egy-egy fontos alapfogalom? Hogyan illeszkedett az adott felfedezés az adott kor ideológiai környezetébe?
Dia 12
Néhány összehasonlítás Konstruktivizmus Képesség- pedagógia Képesség Magasan szervezett, jól alkalmazható tudásrendszerek vannak. Általános, bármilyen tudásrendszeren alkalmazható képességoperátorok vannak. Igazság adaptivitás Igaz - hamis Objektivitás Személyes konstrukciók Objektív valóság tükröződése
Dia 13
Tudás A tanuló létrehozza Reflektál Adaptivitás Konstrukció Előzetes tudás
Dia 14
A fizika tanulása Könyvek, táblázatok Empíria Előzetes tudás
Dia 15
JAVASLATOK A téma tanításának kezdetén diagnosztikus értékelés keretében feltárjuk a gyerekek előzetes tudását. A válaszok függvényében tervezzük meg a gyerekek számára az adott témával kapcsolatos fogalmi váltás eléréséhez szükséges tanulási környezetet. Alternatív magyarázatokat kínálni a gyerekek számára. Sokféle módszer alkalmazható, Az új tananyag kb. 3-et részének feldolgozása után formatív értékelés az egész osztály számára.
Dia 16
A kísérletek lebonyolítása Problémafelvetés. A gyerekek csoportmunkában konkretizálják a problémát. A gyerekek megtervezik a kísérletet. Hipotéziseket fogalmaznak meg a kísérlet várható lefolyásával kapcsolatban. Amennyiben a tanár engedélyt ad rá, a gyerekek elvégzik a kísérletet. A gyerekek levonják a következtetéseket.
Dia 17
Néhány példa
Dia 18
Mozgásszemlélet Arisztotelész Newton Az a test, amelyet más test nem mozgat fokozatosan megáll, ha előtte mozgott. Ha egy testre nem hat más test, akkor vagy helyben marad, vagy tovább mozog. A testek mozgása azért szűnik meg, mert ilyen a természet rendje. A testek mozgásának megszűnését testek okozzák, nekiütköznek, súrlódnak vele, akadályozzák a mozgást (gáz, folyadék), folyamatosan érintkezve a testtel lassítják azt. A mozgás fenntartásához egy másik test hatása, erő kell. A mozgás fenntartásához nem egy másik test hatása szükséges. Minél nagyobb erő hat a testre, annál nagyobb sebességgel mozog. A testre ható erő növeli vagy csökkenti a test sebességét, esetleg megváltoztatja a mozgás irányát.
Dia 19
Mozgásszemlélet Arisztotelész Newton Az égi objektumok természetes mozgása az egyenletes körmozgás. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás a természetes mozgás. A körmozgás fenntartásához nem szükséges erő. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás fenntartásához nem szükséges erő. Az alma szabadesése természetes mozgásnak tekinthető, hiszen a nehéz testek lefelé esnek, míg a könnyű testek felfelé mozognak. A gravitációs erő hatására történik a mozgás. A Hold számára az egyenletes körmozgás a természetes mozgás, mivel az égi objektumok számára ez a természetes mozgásforma. A gravitációs erő hatására történik a mozgás.
Dia 20
A newtoni fizika kialakulása Newton I. törvénye Galilei, körök Descartes, magára hagyott test De, létezik ilyen mozgás? Képzeljétek el a következőt! Két 1 kg tömegű test van a világűrben, mindentől távol, egymástól 1m távolságban, majd elindítjuk ezeket állandó sebességgel. Mi fog velük történni?
Dia 21
A newtoni fizika kialakulása Newton II. törvénye A fáma szerint Newton akkor fedezte fel a gravitáció törvényét, amikor a fejére esett egy alma. Ez az esemény adta az ihletet ahhoz az elgondoláshoz, hogy valójában a lehulló alma és a Hold mozgását azonos törvények irányítják.
Dia 22
A newtoni fizika kialakulása Newton III. törvénye Radikálisan szakított a különböző dinamikai szituációk középkori hierarchikus elképzelésével az objektum-környezet viszonyt illetően. E helyett a dinamikai szereplők egyenrangú viszonyát vette alapul. Ez adja a newtoni fizika világképi jelentőségét.
Dia 23
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Letölteni A fizikatanítás problémái és oktatásának konstruktivista megközelítése Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Radnóti Katalin: Mit tanítsunk az energiáról? A f o r m á t u m n e v e : PowerPoint prezentáció O l d a l a k s z á m a : 23 T e c h n i k a i m e g j e g y z é s : Microsoft Office PowerPoint 2003 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x575 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 180 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Erzsébet |