|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/068900/068971 F á j l n é v : 118.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068900/068971/118_kiskep.jpg F ő c í m : Kossuth Lajos B e s o r o l á s i c í m : Kossuth Lajos E g y é b c í m : Kossuth Lajos (II.) M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Nagy U t ó n é v : Zoltán I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1916-1987 V I A F I d : 121397689 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-08-17 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1952 S o r o z a t : 1952. Kossuth Lajos (II.) T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Politikatörténet T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1791-1867 T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1868-1918 T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : államférfi M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : államfő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1952 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1953 M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1952. KOSSUTH LAJOS (II.) Kossuth L. (1802-1894) születésének 150. évfordulójára Mélyny. XII-Vj. 12 1/2:12 F. fog. T Nagy Zoltán Névérték 2 Ft A 1952. szept. 19.-1953. szept. 7. PM 398 104 log 2 000 1327 1267 1 Ft ibolya/sárga 250,- 50,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Kossuth Lajos magyar államférfi. Birtoktalan köznemesi családból
származott. Sárospataki jogi tanulmányait követően 1824-ben
Pesten ügyvédi diplomát szerzett. 1824-32 között
Zemplén vármegyében volt ügyvéd. Az 1832-36. évi
országgyűléseken a távollevő főrendek képviselőjeként vett
részt és az Országgyűlési Tudósítások szerkesztője, 1836-37-ben
a Törvényhatósági Tudósítások szerkesztője volt. E lapok
"lázító" hangvétele miatt a bécsi udvar nyomására 1837. május
5-én letartóztatták és hűtlenség vádjával négyévi börtönre ítélték, ahonnan
1840 májusában szabadult amnesztiával. 1841 januárban megindította a liberális
szellemű Pesti Hírlapot, melyben cikkeivel a feudális kiváltságok ellen, az ország
alkotmányos függetlenségéért, a polgári szabadságjogok megteremtéséért lépett fel.
Nézetei a konzervatívok, valamint gróf Széchenyi István éles bírálatát
váltotta ki, amelyre a Felelet című röpiratban és újságcikkben válaszolt.
Kezdeményezésére jött létre a Magyar Kereskedelmi Társaság, melynek irányítója
volt. A hazai ipar támogatására létrehozott Védegylet alapító-igazgatója. 1847-ben az
ellenzéki párt a Deák Ferenccel közösen szerkesztett Ellenzéki
Nyilatkozatot fogadta el hivatalos programul. 1847-48-ban Pest vármegye követe és
az ellenzék vezére volt az országgyűlésben. 1848 áprilistól szeptemberig a
Batthyány-kormány pénzügyminisztereként a javaslatára kibocsátott Kossuth-bankókkal
lehetett biztosítani a gazdaság működését. A forradalom fegyveres
megvédése érdekében 1848. július 11-iki legendás beszédével elérte, hogy az
országgyűlés 200.000 újoncot és 42 millió forintot szavazott meg e célra. Javaslatára
megalakult a honvédelem megszervezésére az Országos Honvédelmi Bizottmányt.
1948. szeptember 24. és október 4. között országos biztosként toborzó úton járt az
Alföldön. Október 18-tól a hadsereggel volt. November 1-én nevezte ki Görgey Artúrt a fel-dunai hadsereg fővezérévé. 1849 januárban Debrecenbe tette át
székhelyét Alfred Candidus Ferdinand Windischgratz csapatai elől, és
onnan irányította a honvédelem szervezését. Áprilisban részt vett a tavaszi
hadjáratban. Április 14-én Debrecenben kezdeményezésére az országgyűlés
trónfosztottá nyilvánította a Habsburg-Lotharingiai házat, kimondta Magyarország
függetlenségét és egyidejűleg megválasztották Magyarország kormányzó-elnökévé.
Május 1-én kinevezte a Szemere-kormány tagjait. 1849. augusztus 11-én - az
összeomlás után - lemondott és minden hatalmat Görgey Artúrra ruházott át.
Augusztus 17-én Törökországba menekült. Először Viddinben és Sumenben élt, majd a
török hatóságok - osztrák és orosz nyomásra - 1850 februárban Kiutahiába
internálták, amelyet csak 1851 szeptemberben hagyhatott el. 1851 áprilisban
alkotmánytervezetet dolgozott ki, majd Londonban és az USA-ban tett előadókörutat,
ahol pénzt és fegyvereket gyűjtött egy új magyar szabadságharchoz. 1852-ben
Londonban telepedett le, ahonnan 1861-ben Itáliába költözött. 1865-től Turinban - ma
Torino - élt. 1859 májusban Magyarország felszabadítása érdekében Klapka
Györggyel és gróf Teleki Lászlóval megalakította a
Magyar Nemzeti Igazgatóságot. 1867-ben Deák Ferenchez írt nyílt levelében élesen
ellenezte a kiegyezést. 1882-ben tiltakozott a magyarországi antiszemita mozgalmak
ellen. 1889-ben elveszítette magyar állampolgárságát, melynek kapcsán iratainak
kiadásán haláláig dolgozott. Négy és fél évtizedes emigráció után az olaszországi
Turinban halt meg. Hazahozatott hamvait 1894. április 1-én temették el Budapesten.
(Larousse 1992.2k.524 o., MNL.11k.374 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Március) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Köpeczi Bócz István U R L : http://dka.oszk.hu/068900/068901 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 628x891 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |