|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/068800/068829 F á j l n é v : 114.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068800/068829/114_kiskep.jpg F ő c í m : József Attila B e s o r o l á s i c í m : József Attila E g y é b c í m : Jeles magyarok (IV.) M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Dudás U t ó n é v : László I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1935-2014 V I A F I d : 121387130 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-07-07 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 2005 S o r o z a t : 2005. Jeles magyarok (IV.) T e c h n i k a : ofszetnyomat, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Magyar irodalom története T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : vers M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : 2005 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 2006 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 2007 M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : 2005. JELES MAGYAROK (IV.) 100 éve született Rejtő Jenő (1905-1943) és József Attila (1905-1937). 50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód. Ofszetny. 13:13 1/4 F. fog. T.: Dudás László Névérték: 140,- Ft Á 2005. ápr. 11.-2007. dec. 31. P 200 000 fog. 4788 5018 140 Ft József Attila 320,- 280,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : József Attila magyar költő. A XX. századi magyar líra kiemelkedő alakja.
Édesanyja faluról Budapestre felkerült szolgálólány, mosónő
volt, édesapja pedig szappanfőző, munkás. Édesapja 1908-ban
elhagyta családját. József Attila kisebbik nővérével Öcsödre
került egy paraszt gazdához, ahonnan 1912-ben visszakerült
Budapestre. 1917 őszén - édesanyja betegsége miatt - ismét
menhelybe került Monorra, ahonnan megszökött. Édesanyja
1919 decemberben meghalt. Rövid időre Nyergesújfalura került
a szaléziánusokhoz, majd hajósinas lett, végül
1920 októberében gyámja, Makai Ödön - Jolán testvérének
férje - Makóra küldte gimnáziumba és internátusba. 17 éves
volt, amikor első verses kötete megjelent Juhász Gyula előszavával Szegeden a Szépség koldusa címmel. 1923-ban a Lázadó Krisztus
című verséért istenkáromlással vádolták, fogházbüntetésre ítélték, amely alól
felmentették. Magánúton érettségizett és 1924-ben beiratkozott a szegedi egyetem
magyar-francia-filozófia szakára, ahonnan Horger Antal professzor (1872-1946)
eltanácsolta a Tiszta szívvel című verse miatt. Második verses kötete 1925-ben jelent
meg Nem én kiáltok címmel. Egyetemi tanulmányait a bécsi egyetemen folytatta,
miközben a nyomorral küszködött. A következő évben Hatvany Lajos irodalomtörténész
(1880-1961) segítségével a Sorbonne-on tanulhatott Párizsban. Élete mindvégig
útkeresés, a megértő és szerető közösség igénye hajtja magánéletében és a közéleti
politikai tevékenységében. Emiatt egymástól távol eső szellemi-
ideológiai mozgalmakhoz csatlakozott.
Párizsban ismerkedett meg a
munkásmozgalommal,
a marxizmussal,
és egy anarchista
kommunista szervezet
tagja lett. 1927-től
Budapesten élt. 1928-ban beleszeretett Vágó
Mártába, eljegyzésüket a lány családja megakadályozta. Ezt követően
neuraszténiás tünetekkel kórházba került. Hazatérte után a Bartha Miklós Társaságba
lépett be. 1929 végén az Előörs munkatársa. 1930 őszén kapcsolódott be az illegális
Kommunista Párt munkájába. Kapcsolatát a párttal a bizalmatlanság és bizonytalanság
jellemezte, ezért életre szóló csalódások érték és 1933 végén véglegesen eltávolodott
a kommunista mozgalomtól. 1931-ben az ügyészség elkobozta a Döntsd a tőkét ne
siránkozz című kötetét, melynek verseiben - Tömeg ,Szocialisták, Munkások, Lebukott
- a politikai költészetet a tiszta költészet ragjára emelte. Lírája kiteljesedését
tanúsítják a Medvetánc és Nagyon fáj című kötetei. 1934-ben nem hívták meg a
moszkvai írókongresszusra, csalódottságának a Miért nem én? című pamfletjében
adott hangot. 1935-ben beleszeretett pszichoanalitikus orvosába, Gyömrői Editbe.
Élete utolsó időszakában a szociáldemokrácia, a baloldali liberalizmus eszmekörében
kereste helyét. Költészetének kivételes jelentőségű versei a Külvárosi éj, az Óda,
Eszmélet, A Dunánál. 1936-ban Ignotus Pállal (1901-1978) megalapították a Szép
szó című folyóiratot. 1936-ban jelent meg utolsó verseskötete a Nagyon fáj.
Betegsége mindjobban előrehaladt, ezért 1937 nyarától állandó orvosi gyógykezelésre
szorult, barátai szanatóriumban helyezték el, ahonnan november 4-én utókúrára Balatonszárszóra vitték nővérei panziójába. Életének utolsó, betegágyban töltött
hónapjaiban is a mikro- és a makrokozmosz összefüggéseit kutatta. Vitatott
körülmények között , a 1284-es tehervonat kerekei alatt fejezte be életét. Az 1930-as
évek első felében írt verseiben hatásosan újította meg a magyar politikai
propaganda-költészetet, de elmélyültebb műveiben a külváros, a munkásság
valójában forma: a lelki és erkölcsi üresség képi kifejezője. Költői pályájának
kiteljesedése az 1936-37-ben írt úgynevezett "leltár" versekben történt meg. Nagy
művészi felelősséggel vallott a magyarságról, hazája múltjáról és jövőjéről. Felemelte
szavát a totalitárius eszmék és rendszerek ellen. Szerelmes verseiben a vágyott, de el
nem érhető harmónia, esdeklés szólalt meg. Poétika szempontból a klasszikus
műfajok megújítására tett kísérletet. Formai letisztultság, áradó zeneiség, keresetlen
egyszerűség, bravúros képalkotás jellemzi a kései korszakát.
(Világir. Kisencikl.1976.1k.554 o.,Larousse 2k.297 o., MNL.10k.349 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Vagyóczky Károly: József Attila U R L : http://dka.oszk.hu/068800/068843 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 969x732 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : INSIDE S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |