D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 097.jpg
 B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068800/068812/097_kiskep.jpg
C Í M 
F ő c í m : Tisza István
B e s o r o l á s i   c í m : Tisza István
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Arcképek (I.)
M i n ő s í t ő : összefoglaló cím
A L K O T Ó 
S z e r e p : tervező
B e s o r o l á s i   n é v : Légrády
U t ó n é v : Sándor
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
K r o n o l o g i k u s   k i e g é s z í t ő : 1906-1987
V I A F I d : 121532789
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
S z e r e p : elektronikus szerkesztő
T e s t ü l e t i   n é v : OSZK MEK
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-08-11
E s e m é n y : beszerezve
I d ő p o n t : 2012-01-23
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : bélyeg
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : arckép
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1932-1937
S o r o z a t : 1932/1937. Arcképek (I.)
T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat
T í p u s : bélyeg
C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye
S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna
M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012]
T í p u s : bélyeggyűjtemény
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK MEK
M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével.
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Magyar Posta Zrt.
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Jogvédett.
T É M A 
T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem
A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : bélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : postabélyeg
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : portré
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : politikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : miniszterelnök
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Tisza István (1861-1918)
V I A F I d : 64807984
M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 20. század
M i n ő s í t ő : időszak
T á r g y s z ó : Magyarország
G e o N a m e s I d : 719819
M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S 
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : 1932/1937. ARCKÉPEK (I.)
Mélyny. IX-Vj. 15 F. fog.
T.: Légrády Sándor
F 1932. júl. 1. (1-4 f, 6-20 f, 30-70 f), 1937. máj. 5. (5 f, 25 f)-1939. dec. 31 .
530 497 32 f Tisza István (1861-1918) 240,- 25,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Tisza István magyar politikus. Tisza Kálmán politikus és nagybirtokos (1830-1902) fia. Berlinben és Heidelbergben jogot, közgazdaságtant, államtudományt és statisztikát tanult. A budapesti egyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1881-ben Bihar vármegye főjegyzője volt, 1882-től a család uradalmán gazdálkodott. Jellemének és tehetségének fejlettsége korán megmutatkozott és már 1886-tól a Szabadelvű Párt képviselője lett. Felkészültségével, vitatkozó erejével pártjának egyik legnagyobb erőssége volt. 1903 novembertől 1905 júliusig a miniszterelnöki és a belügyminiszteri feladatokat látta el. Kormányzásának alapelvei a dualista rendszerhez és a kiegyezéshez való ragaszkodás, az arisztokrácia és a dzsentrik között kialakult szövetség megőrzése, külpolitikában a kettős szövetség fenntartása voltak. Nagy számú ellenzéke dacára több szükségesnek tartott revíziót sikerült megszavaztatnia. Első hivatali ideje alatt az újonclétszám növelése miatt kirobbant obstrukciót még a házszabály megsértésével sem tudta letörni. Az 1905-ös súlyos választási vereség után lemondott. 1906-ban feloszlatta a Szabadelvű Pártot, visszavonult a politizálástól, csak a felsőház munkájában vett részt. Az 1910-es választásokon győztes Nemzeti Munkapárt egyik megalakítója és tényleges vezetője volt. A Képviselőház elnökeként - 1912 májustól 1913 júniusig - a képviselőket kivezettetve a teremből, letörte az obstrukciót és elfogadtatta a háború esetén érvényes kivételes intézkedésekről szóló törvényt. 1913 júniustól 1917 júniusig ismét miniszterelnök lett. Ferenc Ferdinánd meggyilkolása után - 1914. június 28. - 1914-ben az I. világháború elhárításán dolgozott. az Osztrák-Magyar Monarchia többi felelős döntéshozójával szemben ellenezte a Szerbia elleni fegyveres fellépést. Miután biztosítékot kapott a német szövetségesektől, hogy délszláv területeket nem fognak a Monarchiához csatolni, megváltoztatta álláspontját. Kormánya a hadüzenet után bevezette a cenzúrát, a postaforgalom ellenőrzését és még számos egyéb intézkedést tett. Minden erejét a nemzeti erők koncentrálására fordította. mint miniszterelnök. 1915-ben kudarcba fulladt az a törekvése, hogy koalíciós kormányt állítson fel. Az I. világháború során fellépett a katonai túlkapások, a civilekkel való kegyetlenkedések ellen, ezért gyakran konfliktusba keveredett a katonai vezetéssel. A német vezető körökkel szemben is voltak észrevételei, hallatta intő szavát a búvárhajóharc terve ellen, a kérlelhetetlen számonkérése a kárpáti harcok során a hadvezetés hibáinak feltárása, mindezzzel ellenséget szerzett magának. 1917. január 22-én Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök béketörekvésekre hívta fel a monarchia figyelmét, melyekkel szemben Tisza István hajlandóságot fejezett ki, mert azok a háború befejezése irányába hatóak voltak. I. Ferenc József Ausztria császárának halála után nem volt hajlandó a választójogot kiszélesíteni és a mérsékelt ellenzéki politikusokat bevonni a kormányba, ezért IV. Károly Ausztria császára 1917 májusban felmentette miniszterelnöki tisztéből. 56 éves korában bevonult az orosz frontra, ahol katonai szolgálatát önfeláldozó kötelességtudással és bajtársiassággal végezte. 1918. október 16-án egy sikertelen merényletet kíséreltek meg ellene. Másnap a parlamentben elismerte a háború elvesztését és hangsúlyozta egy önálló magyar hadsereg és külügyminisztérium felállításának fontosságát. 1918. október 31-én kitört az "őszirózsás" forradalom és Tisza Istvánt lakásán a forradalom katonái agyonlőtték. ((Révai Nl.18k.296 o. A XX.század Kr.1994., MNL.17k.489 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Gróf Tisza István, Magyarország miniszterelnöke a háború alatt
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 516x618 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 600 DPI
S z í n : színes
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : közepesen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Kekk Adrienn