D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/068700/068790 F á j l n é v : 074.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068700/068790/074_kiskep.jpg F ő c í m : W. Shakespeare (1564-1616) B e s o r o l á s i c í m : W. Shakespeare (1564-1616) E g y é b c í m : Költők - Írók - L M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Légrády U t ó n é v : Sándor I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1906-1987 V I A F I d : 121532789 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-08-10 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : arckép M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1948 S o r o z a t : 1948. Költők - Írók - L T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Világirodalom története T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : portré M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : író M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : költő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : Shakespeare, William (1564-1616) V I A F I d : 96994048 M i n ő s í t ő : személynév T á r g y s z ó : angol irodalom M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1948 M i n ő s í t ő : időszak T á r g y s z ó : 1949 M i n ő s í t ő : időszak I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1948. KÖLTŐK- ÍRÓK-L A Lánchíd újjáépítési alap javára. Mélyny. XI-Vj. 12 : 12 1/2 F. fog. T.: Légrády Sándor Névérték: 1 f Á 1948. okt. 16.-1949. okt. 31. P 235 200 fog. 1071 1023 1 f W. Shakespeare (1564-1616) 30,- 30,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : William Shakespeare angol drámaíró, költő. Kevés pontos életrajzi adat
áll rendelkezésre és azokat is nehéz elválasztani a
hozzájuk tapadó legendáktól. Mégis annyi biztos,
hogy felsőfokú tanulmányokat nem végzett,
tehetős, tekintélyes polgári családban született,
apja műhelyében dolgozott aki viszonylag hamar
tönkrement. 18 évesen megnősült, feleségül vette
a nálánál nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt.
1587-ben csatlakozott egy vándorszínész
társulathoz. Később Londonba ment, ahol 1590-től
folyamatosan nagy sikerrel adták elő darabjait.
Írói pályáját vélhetően átdolgozásokkal kezdte, és
társszerzője lehetett Christopher Mariownak (1564-1593), Robert Greennek
(1559-1592), Thomas Kydnek (1558-1594). Első darabjai zömében
királydrámák, mint pl. VI. Henrik III. Richard, II. Richard, IV. Henrik, V. Henrik. A kritika
élesen bírálta műveit és sikerét, mégis elnyerte Henry Wriothesleynek, Southampton
grófjának kegyét. 1594-ben az újonnan alakuló Lord Chamberlain's Company társulat
színésze és háziszerzője lett. A színház, a színpad jó üzletnek látszott a számára.
1596-ra visszaszerezte a családi vagyont és apjának nemesi címet szerzett. Ebben az időszakában születtek korai vígjátékai, mint A makrancos hölgy, Tévedések vígjátéka,
Vízkereszt vagy amit akartok, Sok hűhó semmiért stb. 1597-ben házat vett
Stratfordban, miközben Londonban bérelt lakásban lakott. Társulata 1598-ban
megépítette a Temze partján a Globe Színházat mely az előkelőbb rétegek ízlésének is
megfelelt. I. Jakab Anglia és Írország királya (ur. 1603-1625) trónra lépésekor - 1603-ban - a Királyi Társulat címet adományozta társulatának. 1608-ban a Királyi Társulat
magánszínházat nyitott, mely nem csak a Társulat, hanem Shakespeare anyagi jólétét
is tovább növelte. Közben folyamatosan születtek sokszínű művei.
Nyelvi bravúrja élvezhető a Szentivánéji álom, Ahogy tetszik, Minden
jó, ha a vége jó, Szeget szeggel című
vígjátékaiban. Az angol irodalom egyik
jellegzetessége, a tündéri elem is sajátja
vígjátékainak. A római kort idéző tragédiái, a
Július Caesar, Antonius és Kleopátra
Plutarkhosz nyomán születtek. Regényes
színműveiben, mint a Téli rege vagy A vihar,
változatos forrásokból merített és váratlanul összekapcsolt motívumokból építette fel
világukat. 1613. július 29-én leégett a Globe Színház. Ekkor kéziratainak egy része,
köztük az utókor számára soha meg nem ismerhető darabja is odavesztek a
tűzvészben. Írt elbeszélő és lírai költeményeket, mint pl. A szerelmes vándor, Lukretia
meggyalázása, Vénus és Adonis stb. Lírájának csúcspontját szonettjei képviselik. A
154 szonett egy része az 1590-es évek elején íródott, a másik része 1601-re készülhetett el. Az 1609-ben megjelent verseiből és szonettjeiből tisztán kiolvasható a
borúlátás, a nyugtalanság. Egyfajta fejlődés biztosan nyomon követhető műveiben: a
stílusé, mely a barokk retorikából indul és tiszta költészetté emelkedik. A mintegy
negyedszázados alkotói pályája ugyanazon logika mentén halad. Személyét és életművét rejtély övezi. Felmerült a kérdés, hogy valóban ő írta-e a drámáit. A kételkedők
egy része felsorol néhány nevet, mint igazi szerzőét, de ezt nem tudják bizonyítani. A
darabok keletkezésének időpontjai is bizonytalanok, miután egyetlen kézirat sem
maradt fenn. Annyi bizonyos, hogy a tűzvész után 1614-ben újjáépült a színház, de
Shakespeare több darabot a Társulat számára nem írt. Mióta darabjait színpadokon
játsszák, nincsen olyan színész, akinek próbára ne tette volna becsvágyát, képességét
valamelyik művének szerepvállalása. Kultusza páratlan a világirodalom történetében
és ez jelentős mértékben köszönhető a XVIII. századi német szerzőknek, és annak,
hogy műveit állandóan színpadon tartották Európában. A "magyar Shakespeare"
megteremtését először Kazinczy Ferenc tűzte ki célul l790-ben, óriási
fordító-szervező munkával. Végül 1860-ban megalakult a Kisfaludy Társaság
Shakespeare Bizottsága és 1864-78 között létrejött a magyar nyelvű Shakespeare.
(Larousse 1994.3k.586 o.,Világir. Kisencikl.1976.2k.322 o., MNL.16k.39 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Április) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : beuska, Mészáros Andor: Shakespeare U R L : http://dka.oszk.hu/037000/037008 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 887x633 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |