|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/068600/068605 F á j l n é v : 0003.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/068600/068605/0003_kiskep.jpg F ő c í m : Pegazus B e s o r o l á s i c í m : Pegazus E g y é b c í m : Joseph Haydn és Friedrich Schiller M i n ő s í t ő : összefoglaló cím S z e r e p : tervező B e s o r o l á s i n é v : Légrády U t ó n é v : Sándor I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1906-1987 V I A F I d : 121532789 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország S z e r e p : elektronikus szerkesztő T e s t ü l e t i n é v : OSZK MEK S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-07-02 E s e m é n y : beszerezve I d ő p o n t : 2012-01-23 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : MEK-be való felvétel időpontja. A t í p u s n e v e : bélyeg A t í p u s n e v e : grafika M e g n e v e z é s : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye M e g j e l e n é s : Budapest : Magyar Posta, 1959 S o r o z a t : 1959. Joseph Haydn és Friedrich Schiller T e c h n i k a : mélynyomás, fésűsfogazat T í p u s : bélyeg C í m : Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye S z e r z ő : [szerkesztő] Hevesi Erzsébet, Vermes Anna M e g j e l e n é s : [Budapest] : [Szerk.], [2012] T í p u s : bélyeggyűjtemény M e g n e v e z é s : OSZK MEK M e g j e g y z é s : A Magyar Posta Zrt. engedélyével. A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Magyar Posta Zrt. S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Jogvédett. T é m a k ö r : Szolgáltatóipar, belkereskedelem A l t é m a k ö r : Postai szolgáltatások T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Irodalomtörténet, irodalomtudomány A l t é m a k ö r : Világirodalom története T á r g y s z ó : bélyeg M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : postabélyeg M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : mitológiai ábrázolás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : görög mitológia M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : ló M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1959 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S I s m e r t e t ő s z ö v e g : 1959. JOSEPH HAYDN
ÉS FRIEDRICH SCHILLER A magyarországi Haydn emlékünnepségek, J. Haydn (1732-1809) halálának 150. és F. Schiller (1759-1805) születésének 200. évfordulója alkalmából. 70-es ívekben nyomták. Mélyny. XIII-Vj. 12 F. fog. T.: Légrády Sándor Névérték: 60f Á 1959. szept. 20.-1959. nov. 30. PM 316 671 fog. 3 426 1686 1622 60 f Pegazus 90,- 40,- (Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Friedrich Schiller német költő, író. Először teológiai, majd Stuttgartban jogi és orvosi
tanulmányokat folytatott, és 1780-ban katonaorvosként lépett
szolgálatba. Közben írogatott, és 1781-ben már első drámája a
Haramiák is megszületett, melynek mannheimi bemutatóján nagy
sikert aratott, de a mű lázadóan forradalmi szelleme nem tetszett a
würtembergi hercegnek, és megtiltotta neki a további drámaírást.
Miután Schiller a herceg szolgálatában álló katonaorvos volt,
Szászországba szökött és ott folytatta műveiben a zsarnokság és a
társadalmi előítéletek leleplezését. Mannheimben még bemutatták A
genovai Fiesco összeesküvése és az Ármány és szerelem című
darabjait. Drezdában barátságot kötött Christian Gottfried Körnerrel. 1787-ben Weimarban megismerkedett Johann Gottfried Herderrel és Christoph Martin Wielanddal. Még abban az évben
ismerte meg későbbi feleségét, Charlotte von Lengefeldet. 1787-ben készült
történelmi drámája a Don Carlos. 1788-ban találkozott Johann Wolfgang von
Goethe-vel, akinek javaslatára kinevezték a jénai egyetem
professzorává 1789-ben, ahol beköszöntő előadása a történelem kutatásának mélyebb
értelméről szólt és több ilyen tárgyú munkát is írt, amelyekben kifejtette idealista történelemfelfogását. 1795-ben megindította a Horen című folyóiratát, melyhez
megnyerte Goethét munkatársnak. A lapot sokan támadták, melyekre válaszul a
Xéniák születtek. 1800-ban a Stuart Mária című történelmi dráma a skót királynőt
kivégeztető Erzsébet angol királynő tragédiája is egyben. Legnagyobb szabású drámai
műve a Wallenstein trilógia: Wallenstein tábora, A két Piccolomini, és Wallenstein
halála. Jeanne d'Arc a főhőse Az orleans-i szűz című "romantikus tragédiának". Utolsó
nagy drámai alkotása a Tell Vilmos volt. Drámái alapján készült több opera
szövegkönyve is. Versei a német és az egyetemes gondolati líra jelentős alkotásai. Pl.
Görögország istenei, A művészek, Az ének hatalma, A világ nagysága stb. Balladái a
XIX. század legolvasottabb versei közé tartoztak, pl. A búvár, A kezesség, Ibükosz
darvai stb. Esztétikai tanulmányaiban is Immanuel Kant nyomdokain
haladt, a szépségre való törekvést összekötötte a lelki tökéletességgel. Csalódott
Franciaország 1789 utáni fejlődésében és az 1792-ben neki adományozott díszpolgári
cím sem igen hatotta meg. Szerinte minden megújhodás csak a szépségre és jóságra
való törekvés révén jöhet létre. 1791-ben jelentkeztek nála a későbbi halálát okozó
tüdőbaj tünetei. Schiller a XVIII. század német irodalmának Goethe mellett a
legnagyobb hatású alakja volt. (Larousse 1994.3k.565 o., MNL.12k.862 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (Május) http://mek.oszk.hu/10200/10292/) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Légrády Sándor: Stilizált "F" és "SCH" betűk U R L : http://dka.oszk.hu/068600/068624 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 845x711 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 600 DPI S z í n : színes L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Kekk Adrienn |