|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/066200/066220 F á j l n é v : 281_376_pix_oldal_21_kep_0003.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/066200/066220/281_376_pix_oldal_21_kep_0003_kiskep.jpg F ő c í m : Képek Martinique szigetéről B e s o r o l á s i c í m : Képek Martinique szigetéről E g y é b c í m : Saint-Pierre városa M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-11-02 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : fénykép A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 49. évf. 20. sz. (1902. május 18.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Genealógia, családtörténet T é m a k ö r : Utazás, turizmus A l t é m a k ö r : Külföldi országok, városok T á r g y s z ó : fénykép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : tájkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : városkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : Saint-Pierre és Miquelon G e o N a m e s I d : 3424932 M i n ő s í t ő : földrajzi hely
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Képek Martinique szigetéről. - Saint-Pierre városa. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A Pelée vulkán déli lábánál, kis karéjos öböl partján feküdt St.-Pierre, a gyarmat legnagyobb kereskedelmi kikötője s legforgalmasabb városa. Hosszan nyúlt el a tenger partján s három részből állott: a kikötő, a belváros és a vár. Ezenkívül még két külvárosa is volt, az egyik Trois-Ponts hosszan terült el a Roxelane folyó partján, a másik a Fonds-Coré a tengerparton nyúlt végig, egész a kis Sainte-Philoméne falucskáig. St.-Pierre város utczái szűkek voltak, de bőségesen öntözhették, mert rendkívül bő vízvezetéke volt a városkának. A kikötő-városrészt mintegy 200 méter magas halom védelmezte a széltől s e miatt ez volt a város legforróbb része, míg a többi városrészt a keleti szél kellemesen hűsíthette.
A kereskedelmen kívül rumkészítéssel is foglalkozott a szerencsétlen város lakossága s volt 16 rumgyára közt olyan is, a mely képes volt naponként tízezer liter rumot készíteni. A sziget pompás növényvilágának megismertetésére már 1803-ban alakítottak egy botanikus kertet, a mely a leírások szerint gyönyörű szép lehetett, noha terménytelen pusztítást tett benne egy-egy forgószél. A szigetet valósággal ragyogó zöld mezbe borította délszak pompás növényzete, fel egészen a rettenetes Pelée vulkán legtetejéig, a hol a legmagasabb helyen, mintegy 400 faj páfrány finom lombozata sűrűsödött hatalmas erdőkké s borította árnyékba azt a kis krátertavat, a melynek vizében még a katasztrófát megelőző nap is fürödtek. Általában azokat a területeket, a melyek hasznos növények termelésére nem voltak alkalmasak mindenütt ellepte a délszak őserdeje : pálmák, bambusznád s a forró égalj egyéb örökzöld növényzete. S most mindennek vége van. St.-Pierret eltemette a szétrobbant vulkán hamuja olyan gyorsasággal, hogy lehetetlen volt a lakosságnak menekülnie. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. május 18.) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Martinique (Martinique-kreol nyelven Matinik vagy Matnik) sziget a Karib-tengerben. A Kis-Antillák része. Jogi státuszát tekintve Franciaország egyik tengerentúli megyéje. Legmagasabb pont: Montagne Pelée (1397 m). A szigetet feltehetőleg Kolumbusz Kristóf fedezte fel 1502-ben. A helyi lakosok Madininának nevezték el, ebből keletkezett a mai neve. Gyarmatosítása 1635-ben kezdődött, amikor a franciák vették birtokba, és cukornád termesztésére rendezkedtek be Afrikából hozott rabszolgákkal. A rövid ideig tartó brit uralom kivételével mindig francia gyarmat volt. 1946. március 19-én lett Franciaország egyik tengerentúli megyéje. A lakosság döntő többsége afrikai származású. A statisztika szerint 90% fekete (afrikai) és mulatt (fekete-fehér keverék), valamint ide számítják az indiai-afrikai keverékeket is. A fekete bőrűek többsége az afrikai rabszolgák leszármazottja. Ezenkívül érkeztek ide feketék a karibi térségből is, akiket "más karibi" kifejezés alatt szerepeltetnek a statisztikusok. A más karibiak a kínaiakkal együtt 5%-ot tesznek ki. A fehér (európai) lakosok, akik főként francia származásúak, szintén 5%-nyian vannak. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Czukornád-ültetvény az Antillákon U R L : http://dka.oszk.hu/082000/082088 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány O l d a l a k s z á m a : 1 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1072x751 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |