D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : 177_280_pix_oldal_21_kep_0001.jpg
C Í M 
F ő c í m : Tisza Kálmán a szabadelvű pártkörben
B e s o r o l á s i   c í m : Tisza Kálmán a szabadelvű pártkörben
K Ö Z R E M Ű K Ö D Ő   T E S T Ü L E T 
S z e r e p : digitalizálta
T e s t ü l e t i   n é v : Arcanum Adatbázis Kft.
S z é k h e l y : Budapest
O r s z á g : Magyarország
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2015-10-26
E s e m é n y : digitalizálva
I d ő p o n t : 2008-09-01
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : grafika
A   t í p u s   n e v e : újságrészlet
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
C í m : Vasárnapi Ujság
M e g j e l e n é s : 49. évf. 14. sz. (1902. április 6.)
T í p u s : hetilap
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : OSZK EPA
J O G K E Z E L É S 
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
T É M A 
T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek
A l t é m a k ö r : Festészet, grafika
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Politikatörténet
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament
T é m a k ö r : Politika, államigazgatás
A l t é m a k ö r : Pártok, politikai mozgalmak
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : grafika
M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : politikus
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : miniszterelnök
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : Tisza Kálmán (1830-1902)
V I A F I d : 59866355
M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : államférfi
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
T á r g y s z ó : nagybirtok
M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
L E Í R Á S 
K é p a l á í r á s : Tisza Kálmán a szabadelvű pártkörben
I s m e r t e t ő   s z ö v e g : Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. - Budapest, Józsefváros, 1902. március 23.) politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja.
1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazóként dolgozott. A Honvédelmi Bizottmánnyal Debrecenbe költözött. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. 1860-ban visszautasította Bihar vármegye főispáni tisztjét, 1861-ben viszont már képviselőházi alelnök volt az országgyűlésben. A Teleki László-vezette határozati párthoz tartozott, majd amikor Teleki, aki történetesen Tisza nagybátyja is volt, öngyilkos lett, Tisza vette át rövid időre a párt irányítását. 1865-től tíz évig ő és Ghyczy Kálmán voltak a "balközép" vezérei. Ellenezte a deáki kiegyezést, 1868. április 2-án pártjával kiadták az úgynevezett bihari programot, amely állást foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben. Célként az önálló magyar hadsereget, pénzügyi és kereskedelmi rendszert jelölték meg.
Tisza maga 1875. március 2. és október 20. között a Wenckheim-kormány belügyminisztere, 1875. október 20. és 1887. február 11. között miniszterelnök-belügyminiszter, 1887. február 11. és 1890. március 13. között miniszterelnök, közben rövid ideig pénzügyminiszter és király személye körüli miniszter is volt.
Kormányzása idején pártja nagyon megerősödött, parlamenti hegemóniára tett szert. Az 1867-es kiegyezéshez mindvégig tartotta magát, az ő idejére esik az új dualista államberendezkedés megerősödése, a kapitalizmus magyarországi intézményes és jogi kereteinek kiépülése.
Az első intézkedései között volt az 1876-os megyerendezés, melynek során minden korábbi közigazgatási egységet felszámoltak és egységesen (elsőre 65) vármegyékbe szervezték, melyek határait is ésszerűsítették. A vármegyésítés alól csupán a magyar tengermellék (vagyis Fiume városa) maradt ki, ami megmaradt külön entitásnak (később sem lett vármegye).
1878-1879-ben bevezették az ország első magyar nyelvű büntető törvénykönyvét, a Csemegi-kódexet, 1882. január elsejével felállították a csendőrséget és Budapesten az államrendőrséget.
Kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének egyik leglátványosabb fejlődése, az 1879-es szegedi nagy árvíz után Szeged teljes, a korábbinál is szebb újjáépítése, a budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), a győztes kiválasztása (1883) és az építkezés megkezdése (1885), ahogy a Magyar Állami Operaház megépítése is, országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. al-Duna), vasútépítéssel együtt.
(Forrás: Wikipédia)
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Tisza Kálmán
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Tisza Kálmán ifjukori arczképe 1848-ból
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : JPEG képállomány
O l d a l a k   s z á m a : 1
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 1500x1062 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 199 DPI
S z í n : szürke
L e g j o b b   s z í n m é l y s é g : 24 BPP
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : erősen tömörített
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna