|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó U R L : http://dka.oszk.hu/066100/066130 F á j l n é v : 177_280_pix_oldal_17_kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://dka.oszk.hu/066100/066130/177_280_pix_oldal_17_kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Tisza Kálmán B e s o r o l á s i c í m : Tisza Kálmán E g y é b c í m : Barabás Miklós 1861. évi rajza M i n ő s í t ő : alcím S z e r e p : rajzoló B e s o r o l á s i n é v : Barabás U t ó n é v : Miklós I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1810-1898 V I A F I d : 52010531 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-10-26 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : grafika A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 49. évf. 14. sz. (1902. április 6.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Politikatörténet T é m a k ö r : Politika, államigazgatás A l t é m a k ö r : Kormányzat, parlament T á r g y s z ó : grafika M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : politikus M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : miniszterelnök M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : államférfi M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : nagybirtok M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1861 M i n ő s í t ő : időszak K é p a l á í r á s : Tisza Kálmán Barabás Miklós 1861. évi rajza. I s m e r t e t ő s z ö v e g : Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. - Budapest, Józsefváros, 1902. március 23.) politikus, miniszterelnök, nagybirtokos, az MTA tagja. 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazóként dolgozott. A Honvédelmi Bizottmánnyal Debrecenbe költözött. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. 1860-ban visszautasította Bihar vármegye főispáni tisztjét, 1861-ben viszont már képviselőházi alelnök volt az országgyűlésben. A Teleki László-vezette határozati párthoz tartozott, majd amikor Teleki, aki történetesen Tisza nagybátyja is volt, öngyilkos lett, Tisza vette át rövid időre a párt irányítását. 1865-től tíz évig ő és Ghyczy Kálmán voltak a "balközép" vezérei. Ellenezte a deáki kiegyezést, 1868. április 2-án pártjával kiadták az úgynevezett bihari programot, amely állást foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben. Célként az önálló magyar hadsereget, pénzügyi és kereskedelmi rendszert jelölték meg. Tisza maga 1875. március 2. és október 20. között a Wenckheim-kormány belügyminisztere, 1875. október 20. és 1887. február 11. között miniszterelnök-belügyminiszter, 1887. február 11. és 1890. március 13. között miniszterelnök, közben rövid ideig pénzügyminiszter és király személye körüli miniszter is volt. Kormányzása idején pártja nagyon megerősödött, parlamenti hegemóniára tett szert. Az 1867-es kiegyezéshez mindvégig tartotta magát, az ő idejére esik az új dualista államberendezkedés megerősödése, a kapitalizmus magyarországi intézményes és jogi kereteinek kiépülése. Az első intézkedései között volt az 1876-os megyerendezés, melynek során minden korábbi közigazgatási egységet felszámoltak és egységesen (elsőre 65) vármegyékbe szervezték, melyek határait is ésszerűsítették. A vármegyésítés alól csupán a magyar tengermellék (vagyis Fiume városa) maradt ki, ami megmaradt külön entitásnak (később sem lett vármegye). 1878-1879-ben bevezették az ország első magyar nyelvű büntető törvénykönyvét, a Csemegi-kódexet, 1882. január elsejével felállították a csendőrséget és Budapesten az államrendőrséget. Kormányához köthető Budapest és vele Magyarország történetének egyik leglátványosabb fejlődése, az 1879-es szegedi nagy árvíz után Szeged teljes, a korábbinál is szebb újjáépítése, a budapesti Országház tervpályázatának meghirdetése (1881), a győztes kiválasztása (1883) és az építkezés megkezdése (1885), ahogy a Magyar Állami Operaház megépítése is, országszerte számos más beruházással, folyamszabályozással (pl. al-Duna), vasútépítéssel együtt. (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tisza Kálmán K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Tisza Kálmán ifjukori arczképe 1848-ból U R L : http://dka.oszk.hu/056700/056763 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány O l d a l a k s z á m a : 1 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 868x1092 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ A d o k u m e n t u m s t á t u s z a : PUBLIC S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |