|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : 801_889_pix_Page_11_Kep_0001.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/062800/062836/801_889_pix_Page_11_Kep_0001_kiskep.jpg F ő c í m : Benczúr Gyula "Budavár visszavétele 1686-ban" czímű festményéből B e s o r o l á s i c í m : Benczúr Gyula "Budavár visszavétele 1686-ban" czímű festményéből E g y é b c í m : Trombitás M i n ő s í t ő : alcím E g y é b c í m : A Rudolf-emlékalbumból S z e r e p : festő B e s o r o l á s i n é v : Benczúr U t ó n é v : Gyula I n v e r t á l a n d ó n é v : N K r o n o l o g i k u s k i e g é s z í t ő : 1844-1920 V I A F I d : 42581144 S z e r e p : digitalizálta T e s t ü l e t i n é v : Arcanum Adatbázis Kft. S z é k h e l y : Budapest O r s z á g : Magyarország E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2015-08-11 E s e m é n y : digitalizálva I d ő p o n t : 2008-09-01 A t í p u s n e v e : festmény A t í p u s n e v e : újságrészlet M e g n e v e z é s : Vasárnapi Ujság C í m : Vasárnapi Ujság M e g j e l e n é s : 44. évf. 49. sz. (1897. deczember 5.) T í p u s : hetilap M e g n e v e z é s : OSZK EPA S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Festészet, grafika T é m a k ö r : Történelem, helytörténet A l t é m a k ö r : Magyar történelem 1527-1790 T é m a k ö r : Képzőművészet, vizuális művészetek A l t é m a k ö r : Művészettörténet T á r g y s z ó : festmény M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : illusztráció M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : jelenetkép M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : királyi palota M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : történelmi esemény ábrázolása M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : vár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 1686 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S K é p a l á í r á s : Benczúr Gyula "Budavár visszavétele 1686-ban" czímű festményéből. - Trombitás. A Rudolf-emlékalbumból. I s m e r t e t ő s z ö v e g : A képet Buda visszavételének kétszáz éves évfordulójára elkésve rendelték meg, így csak tíz évvel később készült el. A nagy millenniumi kiállításon mutatta b, s a Szent István rendet nyerte el vele. A téma tíz esztendőn keresztül foglalkoztatta, s az elkészült kép a műfajnak európai viszonylatban is egyik legmonumentálisabb megoldása. A rendeléshez igazodva, a Habsburg-ház jogait kellett ünnepélyes felfogásban kihangsúlyoznia. A történelmi tények ismeretében, Lotharingiai Károlyt, aki a felmentő seregeket vezette, a hármas tagolású kép középterébe állította. Tekintete az előtte fekvő utolsó török fővezér, Abdurrahman pasa holttetemére szegeződik. Buda hősies védője halálában is tiszteletet parancsol. Felette emeli magasba trombitáját a kép legszebb figurája, a merész rövidülésben ábrázolt kürtös lovas, aki a kapuzat és a vezérek baloldali csoportjának kompozicionális kiegyensúlyozását biztosítja a kép jobboldalán. Győzelmi jelek harsogása tölti be a levegőt. Lotharingiai Károly mögött vezérkara mind megannyi jól ismert portré. Balról a magyarok vonulnak fel, jobbról osztrák katonák ujjongó csoportja tör előre. (Forrás: http://mek.oszk.hu/04200/04278/html/elemzes.htm ) I s m e r t e t ő s z ö v e g : Benczúr Gyula (Nyíregyháza, 1844. január 28. - Dolány (ma Benczúrfalva, Szécsény része), 1920. július 16.) magyar festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19. századi magyar akadémikus történeti festészet kiemelkedő alakja. Pályájának korai szakaszát a biedermeier stílusú arcképek (Gizella), a romantikus életképek (Balatoni halásztragédia), illetve a Karl von Piloty festészetének hatását magukon viselő történelmi tárgyú képek jellemzik (II. Rákóczi Ferenc elfogatása). Első sikerét Hunyadi László búcsúja című képével érte el 1866-ban. 1875-ben a történelmi festészeti verseny nyertese lett Vajk megkeresztelése című képével. II. Lajos bajor király megbízásából számos történelmi tárgyú képet festett (XV: Lajos és Dubarry asszony 1874). Hazatérése után aktokat, portrékat és mitológiai témájú képeket festett. Utolsó alkotói korszakát a monumentális történelmi kompozíciók jellemzik. A millenniumra 1896-ban megfestett Budavár visszavétele című műve a műfaj egyik legjelentősebb alkotása. 1900-ban a párizsi világkiállításon első díjat nyert a Nagyváradon festett, Schlauh Lőrincz nagyváradi bíborost ábrázoló portréjával, amely máig Nagyváradon a püspöki palotában tekinthető meg. 1907-ben befejezett Ezredéves hódolat című képe egész Európában feltűnést keltett. Élete utolsó éveiben a budai várba tervezett nyolc képből álló történelmi tárgyú képsorozaton dolgozott, melyből kettőt tudott elkészíteni (Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás). Pályafutása során számos művészeti díjat nyert. Műveivel aranyérmet nyert Párizsban (1878, 1900), Berlinben (1886, 1910), Bécsben (1877, 1888) és Münchenben (1888). (Forrás: Wikipédia) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Benczúr Gyula, Zsitva Szabolcs: Budavár visszavétele U R L : http://dka.oszk.hu/056800/056832 A f o r m á t u m n e v e : JPEG képállomány M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 1274x1618 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 199 DPI S z í n : szürke L e g j o b b s z í n m é l y s é g : 24 BPP T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : erősen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |