|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : madar.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061300/061339/madar_kiskep.jpg F ő c í m : A madár B e s o r o l á s i c í m : Madár S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Vida U t ó n é v : Attila I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2019-03-22 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2016-09-28 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Vida Attila S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Biológia, etológia A l t é m a k ö r : Állattan T á r g y s z ó : madár M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csontrendszer M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szegycsont M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : szárny M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : toll M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : vízhatlan M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fészek M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : tojás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : A MADÁR
TÖRZSFEJLŐDÉS
A madarak az Archosauriák fejlődési irányához tartozó hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) egy csoportjának (Theropoda) ágából alakultak ki. A tollas dinoszauruszokból alakult ki a legkorábbi ismert madár, a jurakori Archaeopteryx.
TESTFELÉPÍTÉS
A madár, bár igen változatos állatcsoport, testfelépítés szempontjából viszonylag egységesek. Jellegzetességek elsősorban a repülőképesség kialakulásához kapcsolódnak.
CSONTVÁZ
A madarak számos (11-24) nyakcsigolyája igen lazán, heterocoelikus módon kapcsolódik egymáshoz, így a madárnyak rendkívül mozgékony. Ezzel szemben a hátcsigolyák, az ágyék- és keresztcsonti csigolyák összecsontosodtak, és az úgynevezett álkeresztcsontot vagy ágyékkeresztcsontot hozták létre.
A futómadarak kivételével az összes madárfaj szegycsontján jellegzetes tarajt (crista) találunk, amely tapadási felületet biztosít a repülőizmoknak. (A futómadarak közül egyedül a tinamualakúaknál található tarajos szegycsont, de ezek is röpképtelenek).
A mellső végtagban (szárny) elkülöníthető a felkarcsont, az orsócsont és a singcsont, valamint két kéztőcsont, de a többi kéztőcsont a kézközépcsontokkal összenőve hozza létre a carpometacarpust.
A hátsó végtagban a combcsontot, a tibiotarsust (a lábszárcsont és néhány lábtőcsont összenövéséből), a vékony szárkapocscsontot, a csüdcsontot és a lábujjperceket különíthetjük el. A legtöbb madárfajnak 4 lábujja van, de a futómadarak esetében ez redukálódhat 3 vagy 2 lábujjra.
A madarak csontjai, szemben az emlősök tömör csontjaival, üregesek, ezzel csökkentve az állat súlyát.
IZOMZAT
A madarak szárnyát hatalmas méretű mellizmok (musculus pectoralis, musculus supracoracoideus) mozgatják, amelyek a szegycsont taraján tapadnak meg. A tarajról indulva az egyik izom (a m. pectoralis) a felkarcsont alsó felületéhez, a másik (m. cupracoracoideus) a vállízületet megkerülve a felkarcsont felső felületéhez tapad. Vagyis a szárny lecsapását és felemelését végző izmok ugyanott erednek.
A madarak lábának különleges izma a musculus pectinus, amely a
térdízülethez tapad, és inakkal az egyes lábujjakhoz csatlakozik. Ha a A madár behajlítja a térdét, a m. pectirius megfeszül, és a madár lábujjai összezáródnak, ezzel biztosítva kapaszkodást.
KÜLTAKARÓ
A madarak testét tollak borítják, amelyeket evezőtollakra, fedőtollakra és pehelytollakra különítünk el.
A madarak bőre mirigyekben szegény. Legfontosabb mirigyük a farcsíkmirigy (Glandula uropygii), amelynek zsírban gazdag váladéka vízhatlanná teszi a tollazatát. Egyes madaraknál különösen fejlett, más fajoknál hiányozhat. A tollak még fontos szerepet játszanak a párválasztás során, illetve az álcázásban.
FÉSZEKLAKÓ
A fészeklakó madarak általában csupaszon (csekély tollazattal), fejletlenül kelnek ki, a szülők még sokáig gondozzák őket. Mivel a fiókák még nem önállóak és nem tudnak repülni, nagyrészt fákon fészkelnek, hogy az utódok védve legyenek a ragadozóktól. Kevés tojást raknak, mert a szülők nem tudnak sok fiókát gondozni.
FÉSZEK HAGYÓ
A fészekhagyó madarak fiókái képesek követni anyjukat kikelésük után és önállóan táplálkoznak. Általában talajszinten fészkelnek. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Guljas Albert: Énekes madarak U R L : http://dka.oszk.hu/061100/061134 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 11 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 12 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 140 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |