|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : halmazallapot_valtozas.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061300/061335/halmazallapot_valtozas_kiskep.jpg F ő c í m : Halmazállapot változások a természetben B e s o r o l á s i c í m : Halmazállapot változások a természetben S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Kiss U t ó n é v : Dóra I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2019-03-22 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-01-07 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Kiss Dóra S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Fizika, atomfizika A l t é m a k ö r : Fizika általában T é m a k ö r : Bányászat, vízügy A l t é m a k ö r : Vízügy általában T á r g y s z ó : halmazállapot M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : állapotváltozás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : olvadás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : fagyás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : úszó jég M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : jég M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : víz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hőtágulás M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hőmérséklet M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : levegő M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gőz M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : nedvesség M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : csapadék M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : eső M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : jégeső M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : savas eső M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : hó M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : gejzír M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Halmazállapot változások a természetben
Olvadás és fagyás
A fagyás egy meghatározott hőmérsékleten következik be, mely anyagonként különböző.
Az olvadás olyan halmazállapot-változás, melynek során a szilárd anyag folyékonnyá válik.
A katasztrófák miatt 1914-ben létrehozták a Nemzetközi Jégfigyelő Szolgálatot. Vannak olyan jéghegy kolosszusok, amelyeknek a hossza és a szélessége is kilométernyi. A vízből kiemelkedő magasságuk 120-150 méter magas a teljes magassága 1.000 méternyi lehet.
A jéghegyek a Déli-sarkon néha csíkosak, amik a hórétegek képeznek a különböző eseményekre reagálva.
Útjuk igen hosszú, sokszor fél évig is eltarthat. A jéghegy úszik a vízben de csak a 10%-a van a vízfelszín felett ezért veszélyt jelenthetnek a közlekedő hajókra.
A víz rendellenes hőtágulás a tavak és folyók befagyásakor is megfigyelhető.
A hideg hatására a víz hőmérséklete csökken a felszín, a tó alján hőáramlás alakul ki. További lehüléskor megszűnik és megkezdődik a fagyás. A jég jó hőszigetelő és meggátolja, hogy az alul lévő víz is megfagyjon. A tó alján lévő állatok (halak, békák) túlélik a telet mivel 4 °C-os a víz.
A levegő páratartalma
Pára(nedvesség) akkor képződik, mikor a Nap felmelegíti a vizet, így vízgőz formájában a levegőbe kerül.
A levegő relatív páratartalmát higrométerrel mérik.
A levegő nedvességtartalmának fontos szerepe van az élő szervezetek működésében. A túl alacsony és a túl magas páratartalom fogalmával jellemezzük. A páratartalomtól függ hőérzetünk. Az egészséges ember számára a legmegfelelőbb a 40-60 százalékos relatív páratartalmú levegő.
A relatív páratartalom mérése hasznos információkat szolgáltat a meteorológusoknak és az időjárás-előrejelzés készítésekor.
Csapadékképződés
A párolgás következtében nagy mennyiségű vízgőz kerül a levegőbe. A felszálló levegőből vízcseppek, nagyobb magasságba jégkristályok keletkeznek, ezek alkotják a felhőket.
Az eső a csapadékok egy olyan formája, amely különálló vízcseppekben, folyékony halmazállapotban hullik a Föld felszínére a felhőkből. Befolyásolja a növényvilág kialakulását, és a mezőgazdasági termelés lehetőségeit is. Nagyvárosokban az eső mintegy „lemossa” a levegőben lévő szilárd szennyezőanyagokat (például kipufogógázok, korom, pollen). Kína nagyvárosai fölött mesterséges esőket idéznek elő azzal, hogy repülőgépekből permetezett vegyszerekkel kicsapatják a felhők esőtartalmát, de az eredmény többnyire savas eső.
A jégeső
A jégeső a csapadék egy olyan formája, ami akkor alakul ki, amikor a zivatarban jelenlevő feláramlások a légkör extrém hideg rétegeibe esőcseppeket szállítanak magukkal, ahol azok szilárd halmazállapotúvá fagynak és a kialakuló jégszemek a zivatar leáramlásába kerülve a felszínre hullanak. A jégeső jéggömbök vagy szabálytalan jégrögök formájában, mindig konvektív felhőből hulló csapadék. Az anyagi károk mellett a legsúlyosabb jégesők azonban gyakran - akár halálos áldozatokkal is járó - személyi sérülésekkel is járhatnak. Az egyik legnagyobb és legkorábbi, jégesőből származó tragédia több mint 200 zarándok áldozata volt. A legnagyobb hivatalosan rögzített, halálos áldozatokkal járó jégesőkor 1 kg-ot is meghaladó jégdarabok 92 ember halálát okozták.
A hó
A hópelyhek jégkristályokból áll. 0 °C alatt képződött csapadék. A jégkristályok alakja - keletkezésük folytán - nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ. A leggyakoribb téli csapadék.
Savaseső
Az esőcseppek kimossák a levegőből a szennyeződéseket. Legveszélyesebb a kénes eső. A savasesők tönkre teszik az épületeket, szobrokat és elpusztítják a növényeket.
A gejzírek működése
A gejzírek időszakosan működő melegvízű szökőforrások. Vizük nagyrészt túlhevített talajvíz, amihez a hőt és a felhajtóerőt vulkáni gázok szolgáltatják. Van szabályos és szabálytalan időközönként működő gejzír.
A gejzír kürtőjében elhelyezkedő víz alulról kapja a meleget. A mélyben érvényesülő hidrosztatikai nyomás miatt azonban a víz 100 °C-nál is magasabbra hevül anélkül, hogy elérné a forráspontot. Az összes víz robbanásszerűen gőzzé válik és a magasba lövel. A lehűlt, visszahulló és a mélyből pótlódó víz újra kitölti a gejzír kürtőjét, miáltal az egész folyamat elölről kezdődik. Általában 75 m magasra löveli fel a vizet de 130 m-es magasságot is megfigyeltek. A legtöbb gejzír Oroszországban, Izlandon, Amerikai Egyesült Államokban és Új-Zélandon található. Hőenergiáját fűtésre is lehet használni. D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 11 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 12 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : közepesen tömörített A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |