|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : zenetortenet.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061200/061293/zenetortenet_kiskep.jpg F ő c í m : Magyar zenetörténet B e s o r o l á s i c í m : Magyar zenetörténet S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Nagy U t ó n é v : Balázs I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-11-28 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2014-06-02 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Nagy Balázs S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Zenetörténet T á r g y s z ó : zenemű M i n ő s í t ő : műfaj T á r g y s z ó : barokk M i n ő s í t ő : stílus T á r g y s z ó : klasszicizmus M i n ő s í t ő : stílus T á r g y s z ó : romantikus zene M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó
L E Í R Á S N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Erkel Ferenc a magyar romantika korának megatározó alakja
A romantika zenéje
A barokk és a klasszicizmus kora
A főúri rezidenciák között a legjelentősebb az Esterházyaké. Esterházy Pál Harmonia Caelestis című kantátagyűjteménye 1711-ben jelent meg, és az európai zene részeként értékeljük. Esterházy volt Kismarton első építője, aki az udvarában orgonát építtetett, csembalót vásárolt, zenekart és kórust alapított. Az Esterházy-udvar legjelentősebb karmester-komponistája Joseph Haydn volt, aki 1761-ben került Esterházy Pál Antal herceg, majd halála után "Pompakedvelő" Miklós szolgálatába. A herceg 1766-ban áttette udvartartását Eszterházára, ahol Versailles mintájú kastélyt, mellé operaházat építtetett, ahova neves énekeseket szerződtetett Itáliából és Bécsből.
A magyar zene kezdetei
A 20. század zenéje
A 20. század első felének magyar zenéjére kétségkívül elsősorban Bartók Béla és Kodály Zoltán munkássága nyomta rá a bélyegét. Zenei eszmélésük után mindketten a népdal felől érkeztek, ám - a közvélekedéssel szemben - más utakat jártak be. "Míg Kodály a romantikából kinőtt nemzeti stílussal ötvözi a népdalt, Bartók azt alapelemeire lebontva a XX. század zeneszerzői feladataival méri össze, s alkot zenetörténeti jelentőségű szintézist." Így lesz Kodály elsőrendű reprezentánsa nemzeti zenénknek, Bartók pedig az egyetemes zenetörténet egyik legnagyobb alakja.
Magyar Zenetörténet
A magyar zene kezdete időtlen mélységekbe nyúlik vissza. A modern zenetudomány összehasonlító vizsgálatai azt mutatják, hogy a magyar zene eredetét illetően Belső-Ázsia népeinek népzenéjéhez, későbbi fejlődését tekintve pedig Európa különböző népzenei és klasszikus zenei hagyományához kapcsolódik. Erre épült az a magyar klasszikus zenei kultúra, amit a 18-20. századi európai zeneművészet is számon tart.
A honfoglaló magyarság zenéjéről nincsenek pontos ismereteink, de az összehasonlító zenetörténet a népzenegyűjtés eredményeinek felhasználásával a régi diatonikus siratókban és pentaton dallamokban találta meg az ugor és türk eredetű gyökereket. Levédia idejéből a bizánci, majd a honfoglalás utáni időkből szláv zenei hatások is kimutathatók. A kereszténység felvételével Magyarország a nyugati műzenei hatás volt a domináns. Első hangjegyes emlékeinket 11. század végi szerkönyvekben találhatjuk meg, de ezek még neumaírással készültek, ami nem jelöl pontos hangmagasságot. Az első vonalrendszerre írt kották a "Pray-kódex"-ben találhatók meg.
A művészetpártoló főurak között jelentős szerepe volt egyes főpapoknak, akik a templomi muzsikát ellátó együttesek mellett magánzenekart is fenntartottak. Így dolgozhatott Nagyváradon Joseph Haydn öccse, Michael Haydn, majd Carl Ditters von Dittersdorf. A fővárossá lett Pozsony zeneéletben fontos szerepet játszott a magyar zeneszerző-karmester Fusz János. Fontos megemlíteni Koháry Mária Antónia grófnő nevét, aki az 1770-80-as években számos zongoraszonátát írt, s így az első magyar zeneszerzőnőnek számít.
A 18-19. század fordulóján továbbra is meghatározó volt az egyszólamúság. Népies dalokat tartalmaz Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek című gyűjteménye 1813-ból. Amade László népszerű bécsi és olasz dalokat fordított magyarra, Verseghy Ferenc pedig a bécsi klasszikusok stílusában írt új műveket. Kialakult azonban egy sokkal fontosabb és értékesebb instrumentális zene, a verbunkos, a magyar tánczene, amely a nemesi és a polgári osztályban is igen népszerű volt. A műfaj nagyjai Bihari János, Lavotta János, Csermák Antal és Rózsavölgyi Márk.
A zenei élet fellendülése révén modern, polgári értelemben vett hangversenyélet bontakozott ki az országban. Mind több városban alakultak zenekarok, hatalmasat fejlődött az előadóművészet. Reményi Ede világhírű hegedűművész volt, aki zongorakísérőként vitte magával hangversenyeire a fiatal Brahmsot. Ugyancsak világhírre tett szert Joachim József hegedűművész is, aki a magyar zene népszerűsítője, Brahms jóbarátja volt. Hollósy Kornélia és Schodelné Klein Rozália Európa ünnepelt koloratúrszopránjai voltak.
Barokk zenétől
A 20. század zenéjéig
Felhasznált irodalom:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_zen%C3%A9je
Vége D o k u m e n t u m n y e l v e : magyar K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Keresztes Kata: Magyar operett U R L : http://dka.oszk.hu/061000/061071 A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 18 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 17 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 2 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |