|
D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó F á j l n é v : erkel_ferenc.jpg B é l y e g k é p : http://keptar.oszk.hu/061200/061278/erkel_ferenc_kiskep.jpg F ő c í m : Erkel Ferenc (1810-1893) B e s o r o l á s i c í m : Erkel Ferenc (1810-1893) S z e r e p : létrehozó B e s o r o l á s i n é v : Kis U t ó n é v : Tamara I n v e r t á l a n d ó n é v : N E s e m é n y : felvéve I d ő p o n t : 2017-11-21 E s e m é n y : létrehozva I d ő p o n t : 2015-02-15 D á t u m r a v o n a t k o z ó m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja. A t í p u s n e v e : prezentáció M e g n e v e z é s : Prezentáció M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció M e g n e v e z é s : Prezi A j o g t u l a j d o n o s n e v e : Csider Veronika S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett S z e r z ő i j o g i m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Klasszikus zene, opera T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Zenetörténet T é m a k ö r : Ének, zene A l t é m a k ö r : Hangszerek T á r g y s z ó : zeneszerző M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : karmester M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : zongoraművész M i n ő s í t ő : tárgyszó/kulcsszó T á r g y s z ó : 19. század M i n ő s í t ő : időszak N y e r s v a g y O C R - e s s z ö v e g : Születése - Halála
Pályafutása
Erkel első operája: Bátori Mária
Bánk bán (opera)
Tanulmányai (folytatás)
Tanulmányai
Született: Németgyula, 1810. november 7.
Elhunyt: Budapest, 1893. június 15.
Foglalkozása: magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakknagymester.
Tizenhét esztendő telt el a Hunyadi emlékezetes sikere óta.
Ez idő alatt Erkel nem alkotott jelentőset. Amikor újra megszólalt, életműve legértékesebb darabjával, a Bánk bánnal lépett a közönség elé. A Bánk bán kétszeresen is kultúrkincs: Katona József történelmi drámájának éppúgy nincs párja a magyar irodalomban, mint Erkel operájának a magyar történelmi dalművek sorában. A mű librettóját Egressy Béni írta, és minden bizonnyal készen volt 1851 első felében, mivel Erkel kedves szövegírója az év júliusában elhunyt. Nem tudni, mikor adta át Erkelnek szöveget, csak azt, hogy az eredeti partitúra bejegyzései szerint a zeneszerző 1860. október 30-án fejezte be az opera hangszerelését.
Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsvár ott, de alkalmilag vezényelt is és a zeneszerzéssel is megpróbálkozott.
Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője
Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot.
A Bátori Mária Erkel Ferenc egyik kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Dugonics András azonos című színdarabja alapján. Ősbemutatójára 1840. augusztus 8-án került sor a pesti Nemzeti Színházban. Egressy Béni számos ponton megváltoztatta Dugonics drámáját: szereplőket hagyott el, jeleneteket vont össze, a prózát versbe öntötte.
Erkelnek egyből megtetszett a librettó és hamar hozzá is kezdett az operakomponálásához.
Az ifjú Erkel kiváló zenei nevelőhöz jutott a morvaországi híres komponista, Henrik Klein személyében. Erkel nála lakott pozsonyi tartózkodása idején, neki köszönhetően ismerte meg a nagy bécsi klasszikusok és a kor mestereinek muzsikáját.
A pozsonyi opera rendszeres látogatója volt, itt ismerkedett meg az operairodalom nagy klasszikusaival, itt hallotta először a magyar verbunkos ünnepelt virtuózának, Bihari Jánosnak a hegedűjátékát, valamint Liszt Ferenc koncertjét. Pozsonyi diákévei alatt gyakran orgonált a Notre Dame zárda miséin.
Tizenhét évesen fejezte be tanulmányait.
Tanárától elsajátította a zeneszerzés alapvető ismereteit, a zongorajátéka virtuózzá fejlődött.
Még távozása előtt megírta első művét a Litániát, mely azonban elveszett...
Az ifjú Ferenc első tanítója a lengyel emigráns, Czingulszky Simon volt, a második iskolaévtől pedig apja. Első zenei ismereteit apjától és nagyapjától szerezte. Igen korán és gyakran vett részt a felnőttek zenei összejövetelein, kiváltképpen Rosty Albert Békés vármegyei főjegyző zeneestéin. A kis Erkel gyorsan haladt a tanulással.
Tízéves korában már néha helyettesítette az apját az orgona padján.
Tizenegy esztendős volt, amikor először zongorázott a gyulai közönség előtt. Gimnáziumi tanulmányait Nagyváradon kezdte el, majd 1822-től 1825-ig a pozsonyi bencéseknél folytatta a tanulást, apja kívánságának megfelelően. Az iskolaváltoztatás egyik oka az lehetett, hogy Erkel két nagynénje a Notre Dame zárdában élt, és így gondoskodhatott a gyermekről. A másik és fontosabb ok pedig az volt, hogy a fiú zenei továbbképzésére a gyulai és a nagyváradi mesterek már kevésbé bizonyultak alkalmasnak.
Erkel Ferenc (1810.-1893.) K a p c s o l ó d ó d o k u m e n t u m n e v e : Csider Veronika: Erkel Ferenc: Bánk bán A f o r m á t u m n e v e : Prezi prezentáció O l d a l a k s z á m a : 13 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N A f o r m á t u m n e v e : PDF dokumentum O l d a l a k s z á m a : 14 M e t a a d a t a d o k u m e n t u m b a n : N L e g j o b b f o r m á t u m : JPEG képállomány L e g n a g y o b b k é p m é r e t : 770x433 pixel L e g j o b b f e l b o n t á s : 2 DPI S z í n : színes T ö m ö r í t é s m i n ő s é g e : tömörítetlen A z a d a t r e k o r d s t á t u s z a : KÉSZ S z e r e p / m i n ő s é g : katalogizálás A f e l d o l g o z ó n e v e : Nagy Zsuzsanna |