D O K U M E N T U M A Z O N O S Í T Ó 
 F á j l n é v : e_ferenc_hunyadi.jpg
C Í M 
F ő c í m : Erkel Ferenc: Hunyadi
B e s o r o l á s i   c í m : Erkel Ferenc: Hunyadi
E G Y É B   C Í M 
E g y é b   c í m : Erkel-életrajz és a Hunyadi című opera prezije
M i n ő s í t ő : alcím
A L K O T Ó 
S z e r e p : létrehozó
B e s o r o l á s i   n é v : Csider
U t ó n é v : Veronika
I n v e r t á l a n d ó   n é v : N
D Á T U M 
E s e m é n y : felvéve
I d ő p o n t : 2017-11-20
E s e m é n y : létrehozva
I d ő p o n t : 2011-05-20
D á t u m r a   v o n a t k o z ó   m e g j e g y z é s : A prezi létrehozásának időpontja.
D O K U M E N T U M T Í P U S 
A   t í p u s   n e v e : prezentáció
R É S Z G Y Ű J T E M É N Y 
M e g n e v e z é s : Prezentáció
M e g n e v e z é s : Könyvtártudomány - prezentáció
E R E D E T I   K I A D V Á N Y ,   O B J E K T U M 
S Z Á R M A Z Á S I   H E L Y 
M e g n e v e z é s : Prezi
J O G K E Z E L É S 
A   j o g t u l a j d o n o s   n e v e : Csider Veronika
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nem jogvédett
S z e r z ő i   j o g i   m e g j e g y z é s e k : Nyilvános és újrafelhasználható
T É M A 
T é m a k ö r : Film, színház, előadóművészet
A l t é m a k ö r : Egyéb előadóművészet
T é m a k ö r : Ének, zene
A l t é m a k ö r : Klasszikus zene, opera
T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : Erkel Ferenc (1810-1893)
 M i n ő s í t ő : személynév
T á r g y s z ó : opera
 M i n ő s í t ő : műfaj
T á r g y s z ó : Egressy Béni (1814-1851)
 M i n ő s í t ő : személynév
I D Ő - H E L Y   T Á R G Y S Z Ó 
T á r g y s z ó : 1844
 M i n ő s í t ő : időszak
L E Í R Á S 
N y e r s   v a g y   O C R - e s   s z ö v e g : Erkel Ferenc (1810-1893) Gyulán született 1810. november 7-én Édesapja már kiskorában felismerte fia zenei tehetségét zongorázni és orgonálni tanítja 10 évesen már hangversenyen lép fel gyulai közönség előtt Iskoláit Nagyváradon, majd az akkori Magyarország másik felében, Pozsonyban végezte. 17 évesen fejezte be a tanulást. Kolozsvárra költözik 1827-ben. Ekkor már kiváló zongorista, és zongoratanár. Megismerkedik zeneszerzőkkel, zeneszerzéssel kapcsolatosan tanul tőlük. Hamarosan önálló koncerteket ad, egyre híresebbé válik. Fokozatosan kibontakozik karmesteri tehetsége is. Ekkortájt egyre többet hívják Pestre, majd 1835-ben a fővárosba költözik. Fővárosi élete Karmestere lesz a Budai Magyar Színjátszó Körnek Az 1830-as évek közepétől fontos szerephez jut a magyar színjátszás. Céljuk nem volt kevesebb, mint hogy a hivatalos német nyelv helyett MAGYARul játszhassanak a szalonokban, színházakban. Mégis, kényszeredve ugyan, de elfogadja a Pesti Városi Német Színház karmesteri állását. A dolog pozitívuma: megismerkedik Beethoven, Mozart, Weber zenéjével, ami hatással lesz operaírói munkásságára. 1837-ben megnyitja kapuit a Pesti Magyar Színház Vezető énekesek: Déryné Széppataki Róza Lendvay Márton A magyar opera A magyar opera a XIX. században ún. nemzeti opera. Az opera alapjait a század közepéig szinte csak színjátékok, paródiák, tragédiák szolgáltatták. A fordulópont 1840, Erkel Ferenc első operája, a Bátori Mária. Mérföldkőnek számít ez az opera Nemzeti, történelmi téma, verbunkos Romantikus stílus A magyar nyelv forradalma Erkel Ferenc híresebb operái Brankovics György Dózsa György István király Sarolta Névtelen hősök Bátori Mária HUNYADI LÁSZLÓ BÁNK BÁN Hunyadi László Az opera színhelyei: Nándorfehérvár Temesvár Buda Az opera történetének ideje 1456 és 1457 Szereplők V. László, magyar király - tenor Cillei Ulrik gróf, kormányzó - basszus v. bariton Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János özvegye - szoprán Hunyadi László - tenor Hunyadi Mátyás - mezzoszoprán Gara Miklós, nádor - bariton Mária, a leánya - szoprán Szilágyi Mihály -basszus Rozgonyi, tiszt - bariton Egy hadnagy - bariton Egy nemes - basszus Nemes urak és hölgyek, magyar katonák, német zsoldosok, nép, barátok Az opera tartalma Háromfelvonásos opera Libretto: Egressy Béni Az opera nyitánnyal kezdődik, melyben megjelenik a Hunyadiak témája (tankönyv: 181. oldal) I. felvonás Hunyadi János nándorfehérvári győzelme és halála után (1456) a Hunyadiak népszerűsége megnő, különösen Hunyadi László, az idősebb fiúgyermeké. Magyarország uralkodója azonban fiatal és gyengekezű, V. László. Az ő tanácsadója, Cillei Ulrik cselszövésre készül, mivel nagyon ellenzi a Hunyadiak hatalmi megerősödését. Cillei merényletet tervez Hunyadi László és Mátyás ellen is, és megszerzi a megfélemlített király beleegyezését is. Azonban - vesztére - a Hunyadiakhoz hűséges Rozgonyihoz fordul, aki azonban értesíti Lászlót az ellen készülődő merényletről. Amikor a védtelen és fegyvernélküli László életére tör, a magyar nemesek kioltják Cillei életét. II. felvonás Szilágyi Erzsébet a királynak könyörög, hogy kegyelmezzen fiainak, akik önhibájuk miatt kerültek bajba. V. László megbocsájt, és testvéreiként tiszteli a Hunyadi-fivéreket. Gara nádor azonban figyelemmel kíséri a Hunyadiak körül zajló eseményeket, és ármánnyal tekint Lászlóra, mivel leányával, Máriával készül házasságra lépni. Gara nádor leányát V. Lászlónak szánja, ezért most Ő szít Hunyadi László ellen viszályt. Koholt vádak alapján el akarja fogatni, és ki akarja végeztetni. III. felvonás A király gondolatait a szépséges Mária köti le, akit annak apja királynévá óhajt tenni. Gara nádor meggyőzi V. Lászlót, hogy a Hunyadiak az életére akarnak törni, és egyébként leányának kezét kezdetek óta őnéki, a királynak szánta. Hunyadi László és Gara Mária lakodalmukat ülik éppen, amikor beront a színre Gara nádor, és rabláncon elvezeti Lászlót. Hunyadi még a börtönben ülve is hisz a király igazságérzetében, hogy az rájön, hogy Gara nádor milyen koholt vádakkal illeti őt. Nyílik a börtönajtó és Mária jelenik meg, hogy közölje szerelmével, hogy szabad az út, menekülhet, mert lefizetett egy őrt. Lászlónak ilyen áron nem kell a szabadság. Gara terve célt ér: Hunyadi Lászlót elítélik, a vérpadra viszik. Háromszor sújt le rá a hóhér pallosa, és még életben van. (Ilyenkor az volt a törvény, ha ezt is túléli az elítélt, szabadon távozhat.) Azonban negyedszerre is lesújt rá a pallos, a törvényt be nem tartva, és Hunyadi László feje porba hull Palotás ünnepélyes tartású, lassú nemesi tánc, 19. sz.-i társastánc és színpadi változata. Elnevezését nyilvánvalóan a nemesség hajdani tánchelyéről, a várak, kastélyok, udvarházak díszterméről (palota) nyerte. Erkel 1893. június 15-én hunyt el, mint a magyar operaszerzés egyik legkiemelkedőbb alakja
K A P C S O L A T O K 
K a p c s o l ó d ó   d o k u m e n t u m   n e v e : Csider Veronika:Erkel Ferenc: Bánk bán : A Bánk bán című opera prezije
F O R M Á T U M 
A   f o r m á t u m   n e v e : Prezi prezentáció
O l d a l a k   s z á m a : 37
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
A   f o r m á t u m   n e v e : PDF dokumentum
O l d a l a k   s z á m a : 38
M e t a a d a t   a   d o k u m e n t u m b a n : N
M I N Ő S É G 
L e g j o b b   f o r m á t u m : JPEG képállomány
L e g n a g y o b b   k é p m é r e t : 770x433 pixel
L e g j o b b   f e l b o n t á s : 2 DPI
S z í n : színes
T ö m ö r í t é s   m i n ő s é g e : tömörítetlen
S T Á T U S Z 
A z   a d a t r e k o r d   s t á t u s z a : KÉSZ
F E L D O L G O Z Ó 
S z e r e p   /   m i n ő s é g : katalogizálás
A   f e l d o l g o z ó   n e v e : Nagy Zsuzsanna